Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
TESTVÉRISÉG 11 társaság postagőzösei voltak. Nagyjából összesen 33 ágyú és 550 ember állt szemben a mi 20 ágyunkkal és 220 emberünkkel.” 14 Egy másik szemtanútól is van beszámolónk: Ralph Chandler-től, aki szintén kadét volt a “St. Louis” hadihajón és mint Meade is, végül ugyancsak a tengernagyságig vitte. Foglalkozván naplójában Koszta “megrendítő és barbár” elrablásával, megjegyzi, hogy “még a csinos, kikapós szmir- nai nőket is méltatlankodás és düh töltötte el az osztrákokkal szemben. Bosszút esküdtek és nem voltak hajlandók velük semmiféle kapcsolatba lépni. . . Édes arcocskáik rögtön mérgesre váltak, amint az ügyről szó esett s különösen amikor osztrákokat láttak elhaladni a part mentén...”15 Chandler az ultimátum óráiról is megemlékezik naplójában: “Ágyúinkat megtöltöttük. A legénység készen állt, pisztolyokkal, késekkel, lasszókkal. A hajó minden várható lépésre készültségben volt. . . A doktorok asztalkáin felsorakoztatott amputáló eszközök látványa szinte megdermesztette az ember vérét. Mindnyájan nagyon izgatottak voltunk, de félelemnek, vagy megbánásnak nyoma sem volt sehol. Meggyőződésem, hogy tisztikarunk és legénységünk olyan küzdelmet fejtett volna ki, melynél elkeseredettebbet ember még nem látott. . . Bizonyosak voltunk abban, hogy ha csakugyan összecsapás kezdődik, a győzelem a miénk lesz. De bizony sok derék ember élete veszett volna el, sok családot és otthont borított volna gyászba egy- egy szeretett férj, vagy fiú elveszte. . .” 14 Offley, Brown-nak irt 1853 julius 4-iki levelében, a “Hussar”-on kivül egy hadihajóról és három Lloyd- gőzösről tesz említést az osztrák oldalon. Másnapi levelében megjegyzi, hogy a gőzhajók közül kettőn 4-4 ágyú, a harmadikon pedig 8 volt, utóbbiakat a “Hussar”-ról küldték át. Ingraham ugyanaznap irt, Marsh-nak szóló levelében ezt mondja: “Több ágyújuk volt, mint nekem, bár az enyéim nagyobbak. Három gőzhajó segítségére is számíthattak.” Az Artemisia még a század végén is szolgálatban volt; 1895-ben Horthy Miklós volt a parancsnoka, mint önéletrajzából (“Ein Leben für Ungarn”, Bonn, 1953) kitűnik. 15 A közfelháborodás ennél komolyabb méreteket is öltött, mint a szmirnai és konstantinápolyi amerikai megbízottak 1853. évi hivatalos levelezéséből kiviláglik. Eszerint Koszta elrablásának napján egy fiatal osztrák tengerésztisztet, báró Hackelberget, meggyilkolták Szmirnában, az osztrákoknak “egy Martin Koszta nevű egyénnel szembeni” viselkedését megbosszulandó. Állítólag egy “Baschish Ferdinánd nevű magyar” (?) volt a tettes, aki “a szmirnai angol káplán háziszolgája” volt és — eddig még fel nem derített okokból — amerikai útlevél, vagy menlevél birtokában volt. A szmirnai amerikai konzul és a szmirnai török kormányzó megbízottjai a gyanúsított lakására mentek, őt ott találták és letartóztatták, de “Baschish” időt kért arra, hogy átöltözzék, mielőtt velük menne. Átment egy másik szobába; az urak vártak jóidéig, majd gyanút fogtak, a másik szobába mentek — és azt üresen találták. A ház elé előzetesen kivezényelt török rendőrök azt mondták, hogy ők “senkit sem láttak távozni.” További adatunk ezidőszerint nincsen. Ingraham fel és alá járkál a parancsnoki hi- don. Az idő most már nagyon rövid. Ezekben a válságos órákban ismét felkereste Ingrahamot az az emigráns küldöttség, mely Szmir- nába érkezésekor legelőször tájékoztatta az incidensről. Nem tudhatták, hogy történt-e azóta a dologban valami lényegesebb fejlemény és éppen aziránt akartak érdeklődni, hogy mi is várható. Villámcsapásként hatott rájuk Ingraham kijelentése, hogy ultimátumot küldött az osztrákoknak és az néhány órán belül lejár. A küldöttség tagjai az izgalomtól valósággal magukon kivül távoztak. Elterjesztették a hirt s nemsokára csoportok kezdtek gyülekezni a part mentén, a mólók, cölöpök, lejárók mellett. Hát csakugyan a fegyvereknek kell most már beszélniük ? Csakugyan őt választotta ki a végzet arra, hogy egy osztrák-amerikai háború első lövésére kiadja a parancsot? Valóban itt és igy, Kosztán és rajta keresztül, kezdődhet meg a történelem egy uj s ki tudja mi mindent magával hozó fordulata? (Folytatjuk)