Fraternity-Testvériség, 1954 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1. szám

TESTVÉRISÉG 11 társaság postagőzösei voltak. Nagyjából összesen 33 ágyú és 550 ember állt szemben a mi 20 ágyunk­kal és 220 emberünkkel.” 14 Egy másik szemtanútól is van beszámolónk: Ralph Chandler-től, aki szintén kadét volt a “St. Louis” hadihajón és mint Meade is, végül ugyan­csak a tengernagyságig vitte. Foglalkozván nap­lójában Koszta “megrendítő és barbár” elrablásá­val, megjegyzi, hogy “még a csinos, kikapós szmir- nai nőket is méltatlankodás és düh töltötte el az osztrákokkal szemben. Bosszút esküdtek és nem vol­tak hajlandók velük semmiféle kapcsolatba lépni. . . Édes arcocskáik rögtön mérgesre váltak, amint az ügyről szó esett s különösen amikor osztrákokat láttak elhaladni a part mentén...”15 Chandler az ultimátum óráiról is megemlékezik naplójában: “Ágyúinkat megtöltöttük. A legénység készen állt, pisztolyokkal, késekkel, lasszókkal. A hajó minden várható lépésre készültségben volt. . . A doktorok asztalkáin felsorakoztatott amputáló esz­közök látványa szinte megdermesztette az ember vérét. Mindnyájan nagyon izgatottak voltunk, de félelemnek, vagy megbánásnak nyoma sem volt se­hol. Meggyőződésem, hogy tisztikarunk és legény­ségünk olyan küzdelmet fejtett volna ki, melynél elkeseredettebbet ember még nem látott. . . Bizo­nyosak voltunk abban, hogy ha csakugyan össze­csapás kezdődik, a győzelem a miénk lesz. De bi­zony sok derék ember élete veszett volna el, sok családot és otthont borított volna gyászba egy- egy szeretett férj, vagy fiú elveszte. . .” 14 Offley, Brown-nak irt 1853 julius 4-iki levelében, a “Hussar”-on kivül egy hadihajóról és három Lloyd- gőzösről tesz említést az osztrák oldalon. Másnapi levelében megjegyzi, hogy a gőzhajók közül kettőn 4-4 ágyú, a harmadikon pedig 8 volt, utóbbiakat a “Hussar”-ról küldték át. Ingraham ugyanaznap irt, Marsh-nak szóló levelében ezt mondja: “Több ágyú­juk volt, mint nekem, bár az enyéim nagyobbak. Három gőzhajó segítségére is számíthattak.” Az Ar­temisia még a század végén is szolgálatban volt; 1895-ben Horthy Miklós volt a parancsnoka, mint önéletrajzából (“Ein Leben für Ungarn”, Bonn, 1953) kitűnik. 15 A közfelháborodás ennél komolyabb méreteket is öltött, mint a szmirnai és konstantinápolyi amerikai megbízottak 1853. évi hivatalos levelezéséből kivi­láglik. Eszerint Koszta elrablásának napján egy fiatal osztrák tengerésztisztet, báró Hackelberget, meggyil­kolták Szmirnában, az osztrákoknak “egy Martin Koszta nevű egyénnel szembeni” viselkedését meg­bosszulandó. Állítólag egy “Baschish Ferdinánd nevű magyar” (?) volt a tettes, aki “a szmirnai angol káplán háziszolgája” volt és — eddig még fel nem derített okokból — amerikai útlevél, vagy menlevél birtokában volt. A szmirnai amerikai konzul és a szmirnai török kormányzó megbízottjai a gyanúsított lakására mentek, őt ott találták és letartóztatták, de “Baschish” időt kért arra, hogy átöltözzék, mielőtt velük menne. Átment egy másik szobába; az urak vártak jóidéig, majd gyanút fogtak, a másik szo­bába mentek — és azt üresen találták. A ház elé előzetesen kivezényelt török rendőrök azt mondták, hogy ők “senkit sem láttak távozni.” További ada­tunk ezidőszerint nincsen. Ingraham fel és alá járkál a parancsnoki hi- don. Az idő most már nagyon rövid. Ezekben a válságos órákban ismét felkereste Ingrahamot az az emigráns küldöttség, mely Szmir- nába érkezésekor legelőször tájékoztatta az inci­densről. Nem tudhatták, hogy történt-e azóta a dologban valami lényegesebb fejlemény és éppen aziránt akartak érdeklődni, hogy mi is várható. Villámcsapásként hatott rájuk Ingraham ki­jelentése, hogy ultimátumot küldött az osztrákok­nak és az néhány órán belül lejár. A küldöttség tagjai az izgalomtól valósággal magukon kivül távoztak. Elterjesztették a hirt s nemsokára csoportok kezdtek gyülekezni a part mentén, a mólók, cölöpök, lejárók mellett. Hát csakugyan a fegyvereknek kell most már beszélniük ? Csakugyan őt választotta ki a végzet arra, hogy egy osztrák-amerikai háború első lövésére kiadja a parancsot? Valóban itt és igy, Kosztán és rajta keresztül, kezdődhet meg a történelem egy uj s ki tudja mi mindent magával hozó fordulata? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom