Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-10-01 / 10. szám
TESTVÉRISÉG 11 AZ ELNÖK ÜZENI, . . AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK Ötven éves jubileumát ünnepelte a toledoi református egyház. A templomot zsúfolásig megtöltő, ünneplő gyülekezet között az első sorban két öreg testvérünk ült: a 84 éves id. A. Nagy János és a 86 éves id. Matyók Pál. A toledoi egyház még életben levő alapitó tagjai ők. Boldog örömmel köszöntöttem őket úgy is, mint a toledoi egyháznak volt lelkipásztora és úgy is, mint Egyesületünk elnöke, mert a két öreg testvérünk Református Egyesületünknek is alapitó tagjai. id. A. Nagy János, a toledoi magyarság “János bácsi”-ja, Abauj megye Felsőlánc községében született. Talpig becsületes, önzetlen, hivő ember ő, ki a Szentirást 23-szor olvasta el. Nemcsak olvasta, de élte is. Egyháznak, Egyesületnek nemcsak alapitó tagja, de különösen az egyházi életnek, páratlan munkása volt, mint presbiter, jegyző, pénztárnok, gondnok. Négy gyermeke között különösen József, az egyház pénztárnoka az, ki az édesapa munkáját, az egyházi életben, tovább viszi. “János bácsi” 67 évvel ezelőtt, mint 17 éves fiú jött Amerikába. id. Matyók Pál 1867-ben, Veszprém megyében, a hires Bakony erdő közepén levő Csesznek községben született. Hatvanöt éve van Amerikában. Az egyház első presbiterei és a már 1899-ben megalakult Vasárnapi Iskola első tanítói között ott munkálkodott. Büszkék vagyunk azokra, kik álmokat álmodtak, látomásokat láttak, Egyházainkat, Egyesületünket megalapították. Megbecsülő szeretetünk jeléül mindketten megkapták az alapitó tagoknak járó aranyérmet. Isten áldó kegyelme legyen rajtuk! WEILER GYÖRGY Zala megyéből indult el. Mint divattervező Bécsbe, Berlinbe, Parisba került, hol egyik érmet a másik után nyerte el. 1910-ben Amerikába jött és Milwaukee, Wis.-ban divatszalont nyitott. Kiváló képességekkel megáldott ember volt, ki a milwaukee-i amerikai és magyar életben fáradhatatlanul dolgozott. Kivette részét az országos mozgalmakból is. Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatója, Református Egyesületünk milwaukee-i osztályának ügykezelője volt. Amerikai magyar életünkben ő volt “a legtöbb kitüntetést kapott ember”. Weiler György egyesületi osztály ügykezelőnket haza hívta az Ur. Amerikai magyar életünk színes, értékes embert veszített Weiler tagtestvérünkben. Amerikai Magyar Szövetségünk konvencióját tartottuk, mikor telefonon jelentették: Weiler György igazgatónk meghalt! A Szövetség közgyűlése felállással, csendes imával emlékezett. Mi is emlékezünk és a gyászoló családra Isten áldását kívánjuk. “ÖRÖMMEL JELENTEM OTTHON . . ” Az Amerikai Magyar Szövetség okt. 6—7 napjain tartott konvencióján, az ország minden részéből, megjelent delegátusok közül sokan látogattak el Egyesületünk központi épületébe, a Kossuth Házba. Szívesen fogadtuk látogatóinkat, megmutattuk Kossuth Házunk minden részét. A látogatók érzését Dovák József loraini delegátus igy fejezte ki: “Tiszteletes ur! Szép volt a konvenció. Örülök annak, hogy itt lehettem. De legnagyobb örömöm az, hogy megláthattam a Kossuth Házat. Én római katho- likus ember vagyok, de Lorainba hazamenve, örömmel jelentem otthon, hogy a reformátusok büszkék lehetnek arra, hogy az ország fővárosába olyan szép épületük van . . .” A látogatók elismerése jól esik. Még jobban esik az, ha a Kossuth Ház látogatói megérzik azt, hogy egységben az erő. Egymás kezét megfogva, erőinket egyesítve szépet, nagyot, áldásadót alkothatunk. Nt. BORSOS ISTVÁN UNOKÁJA Számvevőnket, Nt. Vasváry Ödönt és engem, 1914-ben, az óhazai Konvent küldött amerikai szolgálatra. Vasváry Pittsburghban, Nt. Kalassay Sándor mellett dolgozott, én Detroit- ban, Nt. Borsos István káplánja voltam. Az egyházszervező, templomépitő Borsos István nemcsak az egyházi életben, de Református Egyesületünkben is, hűséggel dolgozott. Mint Egyesületünk évek hosszú során át ellenőre, féltő szeretettel őrködött az Egyesület és a Bethlen Otthon élete felett. Ő nem érte meg Egyesületünk naggyá fejlődését, nem láthatta meg washingtoni Kossuth Házunkat. De unokája eljutott a Kossuth Házba. Ugyanis Borsosék egyik ve je és lánya, Kimball William Wallace és neje Borsos Lenora-Elza, Washingtonban laknak. Kis fiokat, Kimball William Wallace Stephen Donaldot, október 11-én, a Kossuth Ház dísztermében tartott istentiszteleten részesítettem a keresztség sákramentumá- ban. A keresztszülei tisztet Borsos István és Borsos Sárika tölti be. Isten áldása legyen a rajtuk. Legyen áldott a nagyapa emléke! Borsos István unokája igy jutott el abba a Kossuth Házba, melynek megvalósulása lehetőségét a nagyapa hűséges munkával készítette elő. SKÓT LELKÉSZ — MAGYAROK PÁSZTORA Rév. George A. F. Knight Budapesten a Skót Misszió vezetője volt. Éveken át végzett szolgálata közben megtanult magyarul. Sőt
