Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-01 / 3. szám
TESTVÉRISÉG « ADY ENDRE VERSEIBŐL* Egy ismerős kis fiú Az a kis fiú jár el hozzám Mostanában, nevetve, holtan, Aki voltam. Édes kölyök, beteg, merengő, Körüllengi s babrálja lágyan Szegény ágyam. Vénülő arcom nézi, nézi Csodálva s könnyét ejti egyre A szememre. S én gyermekként ébredek sírva Százszor is egy babonás éjen, Úgy, mint régen. Hepehupás, vén Szilágyban Hepehupás, vén Szilágyban, Hétszilvafa árnyékában Szunnyadt lelkem ezer évet. Paraszt zsályaként aludt el S bus krizantém-fürttel ébredt Hepehupás, vén Szilágyban. Hepehupás, vén Szilágyban, Hétszilvafa árnyékában, Várt volna még ezer évet, Míg Idő jön a csodákra. Óh, jaj nekem, hogy felébredt Hepehupás, vén Szilágyban. A magyar Messiások Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások. Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit sem tehettek, Óh, semmit sem tehettek. Egy jövő költő Mikor majd a magyar kertekben Elfogyott az ember: a rózsa, Marad egy szent, szomorú legény S annak lesz még sírnivalója. Jövő legény, be irigyellek, Aki nótáját akkor zengi, Mikor a mi nagy magyar átkunk Nem sínyli, hallja, senki, senki. * Ezek a versek a “Vér és arany” cimü, 1907VJ :: N'A \ % ■'Ifc Én nem vagyok magyar? Ős Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek, Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton, ős Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek, újnak, Nemes, örök-nagy gyermeknek, Naplelkűnek, szomjasnak, búsítónak, Nyugtalan vitéznek, Egy szerencsétlen, igaz Isten Fájdalmas, megpróbált remekének, Napfiának, magyarnak. (S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Magyarkodóknak, köd-evőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?) Az Értől az Óceánig Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Óceánig hordják a habját. S ha rámdől a szittya magasság, Ha száz átok fogja a vérem, Ha gátat túr föl ezer vakond, Az Óceánt mégis elérem. Akarom, mert ez bús merészség. Akarom, mert világ csodája: Valaki az Értől indul el, S befut a szent, nagy Óceánba. ■ben megjelent kötetéből valók.
