Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-09-01 / 9. szám
TESTVÉRISÉG OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORHED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly Főszerkesztő - Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő - Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Megjelenik havonta Társszerkesztők - Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY “Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1946’’ Volume XXXI. UJ TERVEINK ESZTENDEJE September, 1953 DR. SOOS GÉZA 1912 — 1953 “. . . . nem mondom, hogy már elértem vagy már tökéletes volnék; hanem igyekszem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus . . . azokat, amelyek a hátam megett vannak elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nekik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhivása jutalmára.” (Fii. 3:11-14.) Ez volt a legkedvesebb bibliai helye. Ennek alapján tartott házi áhítatot szeptember 4-én Washingtonban. Másnap Pittsburghba prédikációra igyekezve halálos baleset érte McConnells- burg közelében. Ezzel az igével temették el szeptember 9-én Ligonierban. Ifjú özvegyet s öt kicsiny árvát hagyott. Ennyi szárazon egy rövid élet rövid története. E rövid élet mögött azonban az ő esetében egy hosszú életnek is elegendő tartalmú múlt húzódik meg. A mindig kitűnő tanuló diákembert Magyarország legértékesebb ifjúsági mozgalmának vezérévé avatták társai. Ők tudják legjobban, hogy nála alkalmasabbat nem választhattak volna épen abban a korszakban, amikor újabb és újabb, de balga s eredményeikben tragikus ideológiák jobbra-balra csavargatták az ifjonti fejeket. Az élre nemcsak tehetséges ember kellett, hanem jellemes, széles látókörű és mélyhitü egyéniség. Soos Géza ez volt. És még valami. Olyan szerény és olyan hihetetlen munkabírású talpig magyar ember, akihez hasonlót nem túl sokat termelt ki ez a mi viharvert fajtánk. Jogásznak indult s azon a pályán nagyon fiatalon az egyik legszebb pozíciót érte el. Azok között a fiatal magyar tudósok között jeleskedett, akik a hazája sorsa feletti elkeseredésében öngyilkossá lett Teleki Pál miniszterelnök köré tömörültek. Hamarosan a magyar külügyminisztérium szolgálatába került, ahol néhány értékes társával együtt a legbizalmasabb feladatok végzésével bízták meg. Nehéz szerep volt ez a hitleri csodavárás idején, amikor vakok vezettek világtalanokat egy nemzet tragédiája felé. Soos Géza és társai nem voltak hajlandók megvakulni a názizmus kezdeti sikereitől, hanem a német határokon túli nyugat felé próbálták interpretálni a szabad elhatározásában erőszakkal megakadályozott magyar nemzet akaratát. Nem rajta és nem rajtuk múlott, hogy a diplomáciai, politikai és stratégiai utak lezárultak előttük s az a nemzet, mely a rettenetes háborúnak áldozata volt, annak bűnöse látszatába keveredett. Ő és ők épen ettől akarták megóvni. Ezért keresték halálra 1944 őszén Hitler pribékjei. Sikerült tőlük megmenekülnie. Ekkor viszont a tisztességes magyar keresztyén gondolkodású embertől még távolabb álló vörös bri- gantikba ütközött. Percnyi nyugta nem lehetett tőlük. Élete gyakran hajszálon fügött. Ott kellett hagynia hazáját s Svájcban keresett menedéket. Ott azonnal munkához látott s sors-
