Fraternity-Testvériség, 1953 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-08-01 / 8. szám
8 TESTVÉRISÉG FIÓK ALBERT A lap más helyén is van megemlékezés róla. Ide is kívánkozik azonban neve, ahol a mi különleges amerikai magyar értékeinket próbáljuk nyilvántartani. Egészen egyedi jelensége volt ő itteni s különösebben magyar református közéletünknek. Sem előtte, sem vele egyi- dőben nem volt hozzá hasonló s utána is aligha lesz. Olyan családi örökséggel származott át, amely mesterségének, a nyomtatott betűnek, szerelmesévé tette. Halálos szerelem volt. Ez ölte meg. Mindig mosolyogva ütö- gette, pergette le gépén az ólombetűket. Gyönyörködött bennük, mint művész a zongorája hangjaiban. Semmiért a világon el nem cserélte volna. Soha senki magyarnak amerikai nyomdájából annyi csinos folyóirat, szép könyv nem került ki, mint az övéből. Munkája és családja szeretett körén kívül semmi más pihenője, szórakozása nem volt. Egyesületünk tagsága, ha valaha valakit, úgy őt bizonyára nem érdemtelenül tüntette ki alelnöki újra meg újraválasztásával. Nagyon becsültük s nagyon sajnáljuk lehullását. Sokkal lettünk kevesebben nélküle. FÜLÖP ILONA Ö is elment. Csöndesen, ahogyan élt s váratlanul, ahogyan pár évtizeddel ezelőtt föltűnt sajtónkban. Szabadkáról került át fiatal lány korában, telve magas irodalmi ambíciókkal. Az irodalom közelharcai után egy darabig az újságírás lett a kenyere, aztán Hollywoodba ment újraéledt ambíciókkal. Ennek terméke lett a “Tavaszi eső” című filmje, ami Európát is bejárta. Aztán sokáig nem találkoztunk a nevével. A filmiparral alkudott meg s annak lett szorgalmas munkásé. Egy idő óta megint a “Szabadság” hasábjain jelentek meg nem nagy igényű, de mindig őszinte és üde írásai, amik kiegyensúlyozott lélekre mutattak. Ama kevesek közé tartozott, akik tudtak nagyképűség nélküli egyszerűséggel írni egyszerű amerikai magyarok számára. És ez nem könnyű mesterség. Sokáig kell tanúlni s szenvedni is miatta. Ö mindkettőt vállalta becsülettel. Ezért volt sok olvasója. Évszázados jubileumát ünneplő szabad sajtónk történelmében előkelő hely illeti meg Fülöp Ilonát. ZILAHY LAJOS “The Dukay’s” után a Prentice-Hall, Inc. kiadqsában “The Angry Angel” címen méreteiben is hatalmas regénnyel jelentkezett újra Zilahy az amerikai könyvpiacon. Ez a regény folytatása a magyarúl “Ararát” címen megjelent Dukay grófi család történetének, beágyazva a kor mozgalmaiba s magyar tragédiájába. Jellemzésére talán a “megrázó” jelző a legalkalmasabb. Úgy koncepciójában, mint tisztúltabb felfogásában, szerintünk, értékesebb az első könyvnél. Különösen a magyar olvasó számára. Tárgyilagosságban sem hagy any- nyi kívánnivalót, mint az első kötet s ha az amerikai piacon talán nincs is olyan sikere, mint az első könyvnek volt, az nem a regény hibája, hanem az átlagos amerikai olvasóé, akinek számára a tárgyalt problémák sokkal komplikáltabbak annál semhogy mindvégig érdekesek és könnyen élvezhetők lehetnének. Még csak a fordításról kell megjegyeznünk, hogy kitűnő teljesítmény, mely az eredeti magyar stílus átültetésében a lehető legjobbat adja. SZEKFÜ GYULA A vesztes háború után elvörösödött magyar kormány moszkvai követének “Forradalom után” című, Budapesten megjelent könyve került mostanában szemünk elé. Kíváncsian vettük kézbe s rágtuk magunkat keresztül rajta. Nem sok élvezetet találtunk benne, mardandó értéket még kevésbé. A Horthy korszak ünnepelt magyar történelem tudósától többet és jobbat várhatott volna az a nemzet, mely őt tenyerén hordozta. De nem is a hálátlanság első sorban az, ami szemére vethető, hanem az a rövidlátás, amellyel az eltipró moszkovita megszállást egészen természetes, sőt általánosságban megérdemelt következménynek állítja be. Itt-ott brilli- ánsan hatómegállapításait olyan logikátlanságok követik, melyek az egyéni opportunizmusnak már nem is csak a gyanúját, de bizonyosságát keltik. A visszafelé prófétálásnak pedig valóságos iskolapéldája Szekfűnek ez a könyve. Arra azonban jó, hogy fiatal történészek megtanulják belőle: hogyan nem szabad történlmet írni. Az ilyen könyvért csak Moszkvától lehet jó minősítést kapni. Szekfű, nyilván, ezt akarta vele. ÚJABB "ISTEN HOZOTT!" Legutóbbi bejelentésünk óta, mely a New Brunswicki Kossuth Ferenc Egylet hozzánk történt csatlakozásával foglalkozott, újabb két helyi egylet hasonló lépéséről adhatunk hírt. Az egyik a New Jersey Egyletek Szövetségének első számú New Brunswicki, a másik a Passaici 18. számú osztálya, amelyeknek tagonkénti átvétele e sorok írásakor folyamatban van. Mindkettőnek megadtuk azt a lehető legelőnyösebb feltételt, amit tagságuk átlagos életkorának figyelembevételével megadhattunk anélkül, hogy saját régi tagságunk okmányainak biztonságát veszélyeztetnénk. Mert hiszen az ilyen csatlakozásoknál, ha azok korrekt testvériségi alapon történnek, csak ez a két szempont lehet irányadó, nem pedig a kockázatok következményeivel nem törődő “high pressure” tagszerzési láz. A két csatlakozott egylet tagsága, számba- véve saját helyzetét, megértette ezt s amidőn mi ezen a helyen is örömmel köszöntjük őket tagjaink sorában, hisszük, sőt tudjuk, hogy lépésük megbánására soha okuk nem lesz. Isten hozta őket! KOSZTA MÁRTON ESETE Mire e sorok az olvasó elé kerülnek már el is hagyta a sajtót a “Hungarica Americana” című kiadvány sorozatunk második kötete, a “Koszta Márton esete”, melynek szerzője Sziklay Andor, volt amerikai magyar hírlapíró, aki jelenleg a State Department hivatalnoka. Koszta Márton tudvalevőleg az a magyar 48.-as honvédtiszt volt, aki miatt 1853-ban az Egyesült Államok majdnem háborúba keveredett az akkor még hatalmas Ausztriával. A hiteles adatokkal alátámasztott s történelmi szempontból nagyon értékes magyar nyelvű kiadvány mindvégig lebilincselő olvasmány is, melyben ismeretei bővítésén kívül sok élvezetet fog találni az olvasó. Megjelentetését az esemény érdekességén kívül az is aktuálissá teszi, hogy épen a századik évfordulón s olyan korban történik, amikor a világ tele van a menekültek problémáival. Érdemes a könyvön keresztül visszaemlékezni arra, hogy a fiatal Egyesült Államok már egy évszázaddal ezelőtt is hogyan vette pártfogásába az egyszerű magyar menekültet s hogyan mentette ki a zsarnokság karmaiból. A könyv, csak Egyesületünk központi hivatalán keresztül szerezhető meg 50 cent beküldése ellenében.
