Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1952-04-01 / 4. szám
24 TESTVÉRISÉG IMA A KOSSUTH HÁZ AVATÁSÁN WASHINGTON, D. C., 1952. MÁRCIUS 17. Elmondotta Dr. VINCZE KÁROLY főesperes Népeknek Istene, nekünk is Istenünk! Figyel- niezz imádságunkra és kezünknek felemelését vedd áldozatul. Lásd itt imádkozó gyülekezetedben ne csak minket, keveseket, de bennünk mind azokat, akik együttvéve is kevesen vannak s akiknek zöme csak Előtted nyithatja meg szívét, — lásd Te magyar népedet. Bűnünket valljuk mindenekelőtt. Főbűnünk, Urunk, hogy ritkán bíztunk Benned annyira, hogy azok mertünk volna lenni, akiknek teremtettél: magyarok. Kettős kishitűségünkben, Benned és magunkban, idegen isteneknek hódoltunk és naggyá izmosodás helyett megnyomorodtunk. Ezért vajúdtunk oly sokszor szülés nélkül, vetettünk aratás nélkül, véreztünk győzelem nélkül és szálltak keserűségtől borítva gyümölcstelen mártír- sirba legjobbjaink. Erőd és kegyelmed csodája, hogy mégis élünk, mozgunk és vagyunk. De a puszta létezésnél többnek a várására van jogod, mennyei gazdánk és Urunk. Jogod van megkövetelni, hogy minden tekintetben kifényesedjék bennünk a Te képed és hasonlatosságod, kiteljesedjék bennünk teremtő akaratod, velünk is gazdagabb, színesebb legyen világod. Magunktól többre ezután sem fogunk menni, mint eddig mentünk, jó Urunk. Könyörülj hát rajtunk és adj nekünk legalább annyi bátorságot, mint adtál ennek vagy annak a fűszálnak, ennek vagy annak a virágnak. Amint legkisebb teremtményeid is mernek azok lenni, amiknek teremtetted őket, merjünk Benned bízva és rendeltetésünket betöltve magyarok lenni mi is; ahol lehet és amennyire lehet nyelvben is, de lélekben és igazságban mindigN és mindenütt. így szerezz elégtételt a múltért és íveld egünkre jobb jövő szivárványát. Siess megújításunkkal és szabadításoddál, Ur Isten, mert a lecke, mely alá vettettünk, igen nehéz. Sorsunk a kereszt alatt Roskadozót juttatja eszünkbe és még csak Simon sincs a látóhatáron, aki terhűnkön akár szívből, akár színből enyhítene. Népeknek Istene, nekünk is Istenünk! Figyel- mezz hát imádságunkra és kezünknek felemelését, Szent Fiad érdeméért, vedd áldozatul. Amen.
