Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1952-02-01 / 2. szám
6 TESTVÉRISÉG teni fognak. Itt arra kérem a testvéreket, hogy akihez eljut a kérő szó, adjon egy pint vért. KÖRZETI ÉRTEKEZLETEK Egyesületünk építésének egyik leghasznosabb és leg- meghittebb eszköze és a testvéri, közös célért munkálkodóknak áldott találkozási alkalma a körzeti értekezlet. Hat ilyen körzeti értekezletet tartunk a következő sorrendben: febr. 10: New York, febr. 24: Morgantown, március 9: New Brunswick, március 30: Pittsburgh, ápr. 6: Chicago és ápr. 27: Cleveland. Az értekezleten az egyes körzetek egyesületi munkásai és két főtisztviselő vesznek részt. Használjuk ezeket az értekezleteket arra, hogy Egyesületünket még alkalmasabbá tegyük a testvér-szeretet gyakorlására. BETHLEN OTTHONUNK Felügyelő Bizottságának uj tagjául Dr. Szabó István clevelandi lelkipásztort, a Magyar Egyházkerület elnökét, választotta meg az Igazgató Tanács. Felügyelő Bizottságunk uj tagját szeretettel köszöntjük és Egyesületünkért végzendő munkájára Isten áldását kívánjuk. EGYHÁZI SZOLGÁLAT Fővárosunkban vannak magyarok, de nincsen magyar egyház. Időközönkint Egyesületünk nyújt egyházi szolgálatot a Kossuth Házban tartott istentiszteletekkel. Februárban két istentiszteletet tartottunk, febr. 3.-án és 17.-én. Nt. Vasváry ódon számvevőnk és Nt. Balogh István az Amerikai Magyar Szövetség titkára prédikáltak. A febr. 3.-iki istentiszteleten Dr. Újlaki elnök megemlékezett arról, hogy azon a napon volt tiz éve annak, hogy amerikai magyar református életünk egyik legmelegebb szivü munkását, az árvák és öregek édesanyját, Dr. Kalassay Sándornét, hazahívta az Ur. Emlékezete áldott marad közöttünk. Valaki itt járt és sokak élete szebb lett általa. KERÜLETI SZERVEZŐINK évi értekezlete jan. 18—19-én, Washingtonban volt megtartva, örömmel fogadtuk, örömmel jöttek, mert a rájuk bízottakat hűségesen elvégezték, nemcsak száz százalékosan teljesítették kötelességüket, de még azon felül is cselekedtek, a részükre előirt kvótát nemcsak betöltötték, de mindnyájan túlhaladták. A mi elismerésünk mellett a Mester is szól: “Jól vagyon, jó és hü szolgám ...” UJ MAGYAR UT a neve annak az igazán tartalmas havi folyóiratnak, melyet uj amerikai magyar testvéreink' kiváló emberei, értékes irói szerkesztenek és adnak ki. Az Uj Magyar Ut-at jó lélekkel ajánljuk előfizetésre. Előfizetési ára évi $5.60, mely összeg Mr. L. Eszenyi, 1801 P Street, N. W., Washington 6, D. C. címre küldhető. KÍNAI pagoda Központi épületünk mellett parkoló hely van. A szépen kiöntött, megvonalozott területen tiz autó helyezhető el. Öt parkoló helyet a francia nagykövetség bérel. Reggelenkint beállanak a szép, ragyogóan tiszta autókkal. Élvezet nézni. Csak egy a baj. Négy magas fának az ága odahajlik az utók felé. A fán madarak által kedvelt bogyó terem, mert az ágakon mindig egy csomó seregély ül. Az még nem volna baj, hogy ott ülnek. De ott van a baj, hogy névjegyeiket lerakják a tiszta autókra úgy, hogy mikor estefelé érte jön a gazdája foltokkal borítva, kitarkázva találja. Panaszkodtak miatta. Elhatároztuk, hogy inkább a fákat vágjuk ki s helyükbe fenyőt ültetünk, mint hogy a franciákat elveszítsük. Engedélyt kértünk. Kijött a park inspektor. Megvizsgálja a fákat és azt mondja: nem lehet kivágni. Ezek a fővárosnak legértékesebb fái, mert az egész városban csak ez a négy ilyen fajta fa van. A fa neve: kínai pagoda! Nem tudtuk, hogy ilyen értékes fa van a birtokunkban. így vannak sokan az amerikai magyarok között is. Itt van, közöttünk munkálkodik, a Református Egyesület. Vannak kik elkerülik, másat vesznek helyette, mert nem ismerik az értékét. Mesterünk is azt mondta: “ha tudnád... te magad kérnéd...” Testvér! ha tudnád hogy milyen érték Egyesületünk, a tagok sorába lépnél, birtokba vennéd annak javait. Szeretettel hívunk: “jöjj és lásd meg!” Dr. Újlaki Ferenc elnök A PATKÓ Irta: Szendrey László Van annak már vagy tiz esztendeje, hogy a ledneki kálvinisták tornyáról valami mérges szélvihar lesodorta a kakast s ha nem akarták, hogy valami pogány felekezetnek nézzék őket, vissza kellett azt tenniük a helyére. Bizony föltehették volna szó nélkül is, mert Sala Balázs, meg Rácz Jancsi vállalták, hogy visszateszik a hűtlen madarat, de Bor Mihály, az a kevély ember, azt mondta a gyűlésben: — Hadd jöjjön ki az esperes! — Esperes? — vette föl a szót Dús Imre — Jöjjön ki a képviselő! Úgy sem volt már Ledne- ken régen! Nagy visszhangja lett a szónak s igy történt, hogy a különböző levélváltások után megérkezett a hire Lednekre, hogy a pünkösd utáni napon kijön az esperes, de vele jön a képviselő is. — Enyém volt az ötlet! — hencegett Bor Mihály. — De enyém az eszme! — vágott vissza Dús Imre és rettenetes készülődésbe kezdtek a képviselőjük fogadására. Tehették, mert volt miből. De a legnagyobb készületet mégis Dárius Kiss Imre tette, az a koldus, aki eladta az apjáról maradt két bociká- ját és lovat vett az árán, hogy majd ő fogja vezetni a bandériumot. Igaz, hogy kiszolgált huszárkatona volt Imre, de azért nem kellett volna néki annyira megelőzni a nagyobb gazdákat, mert, lám, mindenki megharagudott rá, még Papp Mihály is, akinek érdekében állott a pompa, mert harangozó volt. — Te, Imre te! — szólt rá. — Elakadsz te azzal a lóval?! — Ne féltsen maga engem! — feleselt visz- sza Kiss Imre és este-reggel csak úgy karéj ozott lovával a páston. Múltak aztán a napok. Eltelt áldozócsütörtök, el pünkösd is s fölvirradt a pünkösd utáni nap, amikorra esendő volt a képviselő ur érkezése. Zúgott már Lednek, mint a méhkas. Kora
