Fraternity-Testvériség, 1952 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1952-08-01 / 8. szám

12 TESTVÉRISÉG istentelen nótát fújt nehány magáról megfeled­kezett nagyobb diák, a XXXVIII-ik zsoltár dal­lamára: Büntesd meg, Uram, a hagymát, Mert keserű ... Lám, a brugó mily édes! Ha megfőzöd káposztával És orrjával... Apád is megehesse! (Brúgó alatt értvén a négy napra kiosztott, keréknagyságú diákkenyeret!) Elkomorodva ültem az ágy szélén, Koponya hallgatott. Később felállt. Nyugodt volt már s ezzel a nyugalommal szólt, felém fordulva: — Rájöttem különben, hogy nem a kislány a hibás, hanem az a pimasz prepa vagy bagoly, aki — tehetetlen dühében — megsúgta neki, hogy magánkoszton élek január vége óta. Még holnap kinyomozom* az ipsét s felpofozom, de úgy, hogy tepsivé megy szét a képe! Nem idegeskedett többé. Mint az olyan em­ber, aki tisztában van vele, mi a legsürgősebb tennivalója... AHOL ÉN SZÜLETTEM... Egy hontalan üzenete. Ahol én születtem ... nincs annak a földnek A világon párja, Kies vidékeit, jó termő földjeit Éltető szél járja, Népe barátságos, müveit és vallásos, Tán a legjobb fajta, Mégis oly gyakori, vészesen gyakori A sors-csapás rajta. Ahol én születtem ... abban az országban Ősi nemzet gyászol, Vigság s öröm helyett, a szivökben bánat, Szemökben könny-fátyol. Vandál kezek újra letaroltak mindent! Sir a hegy és róna, Olyan most a Hazám, mintha meggyalázott Nagy temető volna! Abba az országba, ahol én születtem, Ahol a nép szenved, Szeretnék üzenni és vigaszt küldeni Az egész nemzetnek: “Ezer év óta már sokszor megszólalt a Vész-harang felettünk! Megásott sirunkból, halálos sebünkből Mégis felébredtünk! Most, hogy újra kondul felettünk a harang, Tépik hazánk testét, Üzenem messziről, gyászolóid közül: Most sem lessz temetés! Virrad már! Hajnallik! Foszlik a sötétség A közel keleten ...! Elvonul a felleg a magyar határról, Ahol én születtem ...!” F. István, Wallingford, Conn. “FOREIGNERS IN THE UNION ARMY AND NAVY” címmel nemrégiben jelent meg Dr. Ella Lonn iró tollából egy 725 oldalas, hatalmas munka. Tiz év tör­ténelmi kutatásának az eredménye ez az örökértékü könyv. A Louisiana állami egyetem nyomdája (Baton Rouge) adta ki a könyvet. Megható és regényszerüen izgalmas nemcsak a könyvnek az összeállítása és tar­talma, hanem az a tény, hogy oldalszámra sorakoztatja fel az amerikai polgárháborúban résztvett különféle nemzetiségű katonák és tisztek ezrei között azokat a magyar tiszteket, katonákat és csapataikat, akiknek impozáns névsorát és részletes történelmi ismertetését angol nyelven először olvashatjuk. Az iró természetesen többször hivatkozik Vasváry Ödön kiváló munkájára (“Lincoln Magyar Hősei”), de az ott felsorolt katonák korhű adatait más nyelvű forrásmunkák tömegével is összehasonlítva, azok nagyrészéről uj és érdekes esemé­nyeket szolgáltat. Stahel-Szamwald H. Gyula és Asboth Sándor tábornokokon kívül, a következő magyar ezre­desekkel és alezredesekkel foglalkozik részletesebben: Anselm Albert, Arnsberg György, Dobozy Péter Pál, Fiala A. János, Figyelmessy Fülöp, Fornet Kornél, Knefler Frigyes, Korponai Gábor, Kozlay A. Jenő, Mihalótzy Géza, Németh József, Perczel Miklós, Pokorny Antal, Pomutz György, Rombauer J. Robert, Szabad Imre, Utassy F. György, Vándor József, Wagner Gusz­táv, Zágonyi Károly és Zsulavszky László. Az őrnagyok közül Czermelyi József, Esti M. Béla, Gálfi-Gállik András, Haraszthy Géza, Hillebrandt Hugó, Kuné Gyula, Lülley Emánuel, Mészáros Imre, Mundee-Mándy Ká­roly, Ruttkay Albert, Semsey Károly és Vékey Antal tisztek történetét közli. A könyv teljes részletességgel foglalkozik Kossuth Lajos ismertetésével és méltatásával. Rajta kívül a magyar szabadságharcban kitűnt, de Amerikába soha nem járt Klapka György tábornokról is ir. Vasváry Ödön már említett kiváló történelmi kuta­tásain kívül, Rombauer Róbert 1900-ban, Pivány Jenő (“Hungarians in the American Civil War”) 1913-ban, Szabad Imrének (“Diary in Libby Prison”) 1868-ban megjelent munkáival; Kuné Gyula (“Reminiscenes of an Octogenarian Hungarian Exile”) 1911-ben és Rom­bauer Róbert (“The History of a Life”) 1903-ban meg­jelent memoárjaival és más magyar forrásmunkák te­kintetbevételével állította össze ezt a rendkívül türe­lemmel, nagy munkával szerkesztett történelmi gyűjte­ményt az iró, amelynek olvasását, tanulmányozását az amerikai magyar multat megbecsülő és arra büszke amerikai magyar testvéreinknek e helyen is nyomaté­kosan ajánlunk. (A. M. Sz.) "MEG IS KÖNNYEZTEM..." Mélyen tisztelt Elnök ur! Értesítem, hogy a hozzám intézett szép levelet megkaptam s meg is könnyeztem. A férjem után járó segélyt igen pontosan és hamar tetszettek kézbesíteni, amit szépen megköszönök s maradok édes mindnyájuk­hoz üdvözlettel az Egyesület hü tagja: Daisytown, Pa. Mrs. Helen Maruschak KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Igen tisztelt Elnök Ur! Hozzám küldött biztató szavaiért fogadja hálás kö- szönetemet. Hiszem, hogy Istenünk a benne hívőket s vele közreműködőket nem hagyja el semmi bajukban. Hiszem és remélem, hogy velem is lesz nagy bána­tomban. A haláleseti segélyt nagyon rövid idő alatt kézhez vettem, Nt. Ferenczy Pál maga adta át nekem. Kérem Istenünket, hogy áldásos munkájukkal emel­jék Egyesületünket mind feljebb és feljebb. Tagtestvéri szeretettel: Ansonia, Conn. Huszti János

Next

/
Oldalképek
Tartalom