Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
OFFICIAL ORGAN OF TOIL HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly J/JÄ Megjelenik havonta Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY “Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1946” VOLUME XXIX. "THE YEAR OF THE NEW KOSSUTH HOUSE" JANUARY, 1951 A huszadik század második feléhez értünk. A kapun átlépésnél csendesedjünk el és emlékezzünk. A mi amerikai magyar életünkre emlékezzünk. Az elmúlt ötven esztendő, a két világháborúval, a háborúk közötti gazdasági válsággal, a fundamentumok megingásának ideje volt. “Ha a fundamentum meginog, mit tesz az igaz?” — kérdi a zsoltáriró. Mit tettünk mi? Két esztendővel ezelőtt megingott, megrendült a föld Dél-Amerikában. Ezerek pusztultak el. Egy édesanya gyermekével menekült a földrengésben. Hirtelen megnyilt lába alatt a föld és ő, gyermekével együtt, a földhasadékába zuhant. Magához térve azt látja, hogy a megnyilt föld lassan kezd összezáródni. Magát már nem tudta megmenteni, azért hősi elszántsággal gyermekét magasra emelte. A föld bezáródott az édesanya felett, de a gyermek élve ott maradt az anya magasra emelt két kezében. Az édesanya meghidegült kezéből élve vették ki az arraj áró mentők. Ez a történet drámai erővel érzékelteti meg az amerikai magyarság, a század első felében végzett, munkájának lelkét. Mikor a fundamentumok meginogtak, mit tett az igaz amerikai magyar? Két világháború, két haza iránti szeretet, malomköve közt őrlődve, (mert sokunknak testvére odaát, gyermeke itteni hadseregben harcolt) a depresszió keserves esztendeit elszenvedve, munkájával, áldozatkész önfeláldozásával, életével magasra emelte az igaz értékeket. Felemelte a hit, szeretet, testvériség áldott értékeit. Előkészítette a jövőt. Szülők, édesapák, anyák, tanítók, pásztorok, közéleti munkások nagy része felett összezáródott a föld, de itt van áldozatos szeretetük gyümölcse. Gyermekeink szebb házakban laknak, magasabb színvonalú életet élnek. Művészek, ügyvédek, orvosok, bírók, tanárok, pásztorok lettek. Magasabbra emelkedtek. De hogy feljebb emelkedhettek, az ő rátermettségükön, Amerika által nyújtott lehetőségen kívül abban van a magyarázata, hogy bányákban, gyárakban, farmokon, burdosházakban, cémenttel kiöntött pincékben ott dolgozott az édesapa, ott főzött, mosott az édesanya azért, hogy gyermekének jobb dolga legyen, mint szülőjének volt. Feláldozta önmagát, hogy gyermekét felemelhesse. A család színvonalának emelése mellett, azzal együtt, volt ideje, ereje, pénze a hit, szeretet, testvériség építésére. Az örök lelki értékek élésére, gyakorlására. Kicsiny deszkatemplomokban, ötven év alatt mégacélosodott hitnek, áldozatkészségnek áldott gyümölcse az, hogy ma százezrekbe kerülő templomok épülhetnek, 80—100 ezer dolláros költséggel alakíthatják át régi templomainkat, 100—200 ezer dolláros egyháztársadalmi épületeket emelhetnek. Az elmúlt ötven esztendőnek egyik legszebb gyümölcse, “Az Amerikai Magyarság Szive”, a Bethlen Otthon, a kicsiny kezdetből kiindult országos Egyesületeknek hatalmas, milliós tartalékkal rendelkező közösségekké fejlődése, napi-, hetilapjaink, mindkét háború utáni csodálatos segítő munka, az Amerikai Magyar Szövetség és Segélyakció kibontakozása. Az elmúlt ötven esztendő alatt itt élt egy nép, a magyarság nyolcadik törzse, az amerikai magyar. Büszke vagyok erre a népre. Szeretem az öregjeit, kik már hazamentek, vagy itt vannak, mert felemelték életünket. Bízom ifjúságunkban. Egyszerű, szegény emberek voltunk és vagyunk is, de a világ fundamentumai meginogtak és mi megtanultunk hinni, szeretni, dolgozni. Megéreztük és megmutattuk, hogy Isten és az amerikai környezet segítségével, milyen értékeket teremhet a magyar. A huszadik század második felére indulásnál is megrendültek a világ fundamentumai. Talán A SZÁZAD KÖZEPÉN