Fraternity-Testvériség, 1951 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1951-10-01 / 10. szám
OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORNED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly \fjfr Megjelenik havonta Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Társszerkesztők—Associate Editors• EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------“Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Posf Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1946” VOLUME XXIX. "THE YEAR OF THE NEW KOSSUTH HOUSE" October 1, 1951 MAGYARMENTÖ MUNKA Napi- és hetilapokból értesült már ugyan minden érdeklődő magyar a nagy eseményről, mely október 12.-én folyt le a washingtoni Fehér Házban, fontossága miatt azonban itt is meg kell emlékeznünk róla. Ezen a napon fogadta ugyanis az Egyesült Államok jelenlegi elnöke az Amerikai Magyar Szövetség népes küldöttségét, melynek soraiban teljes számmal képviselve volt egyesületünk tisztikara is. A fogadtatás célja az volt, hogy Szövetségünk köszönetét tolmácsolja az elnöknek azért a bátor kiállásáért, amivel a Magvarországon dühöngő vörös terror nem csökkenő garázdálkodásait egyik nyilatkozatában energikusan elitélte, továbbá ugyancsak háláját nyilvánítsa annak a törvénynek megalkotásáért, mely hatalmas segítséget lesz hivatva nyújtani a terror elől menekülőknek. Jelentőségében legfontosabb része beadványunknak azonban annak a kívánságnak hangoztatása volt, mely szerint az Egyesült Államok kormánya, mint az Egyesült Nemzetek (United Nations) kétségtelenül legnagyobb befolyással biró tagja, maga vállalja a vádat a békeszerződést megszegő magyar vörös kormány ellen s kényszerítse arra, hogy a hihetetlen kínzásokat, üldöztetéseket és deportálásokat szenvedő magyar népnek emberi szabadságjogait tiszteletben tartsa úgy, a- mint arra a szerződések elkötelezik. Tűrhetetlen ugyanis az a minden emberiességet megcsufoló, aljasan kegyetlen bánásmód, amiben Moszkva dühöngő csatlósai s nekik kiszolgáltatott szerencsétlen magyar népet részesítik. Ennek a becstelen őrületnek egyszer már végét kell szakítani. És ha van hatalom a földön, melytől remélhető, hogy ezen a téren rendet tud teremteni, akkor az kétségtelenül a mi uj hazánk, az Egyesült Államok. Truman elnök mélv megilletődéssel hallgatta meg a küldöttség előterjesztését s ünnepélyes fogadalmat tett arra, hogy ő és kormánya nem szűnik meg mindent elkövetni a vasfüggöny mögött szenvedő népek szabadságának biztosítása érdekét n. Beszédét a Voice of America rádiója negyvenöt nyelven azonnal szétsugározta a világ minden tája felé s ezzel uj reménységet adott az igába hajtott népek millióinak s annak legtöbbet szenvedő magyar népének, akik nekünk édes testvéreink. Olyan történelmi teljesítmény volt ez, amire amerikai magyarságunk méltán büszke lehet. Egyesületünk, mint tudjuk, az Amerikai Magyar Szövetség újjászervezése óta, egész tagságával együtt intézményes tagja a szövetségnek s minden lehető áldozatot meghozott eddig is, hogy fenntartását biztosítsa és munkáját elősegítse. Ma még jobban mint valaha érezzük, hogy erre az intézményre milyen nagy szükségünk van. Mint egyik napilapunk vezércikke megállapította “ha nem volna meg, meg kellene teremtenünk”. De — hála Istennek! — megvan és működik. A haladó évekkel mind jobban és íóbban nyilvánvalóvá lehet mindnyájunk előtt ennek a képviseleti szervünknek jelentősége. Nélküle csonkák volnánk s hangunk nem hallatszanék olyan messzire. Nem adhatna hitet és reménységet a tengeren túl sanyargóknak. Azoknak pedig soha ilven szüksége nem volt még az ezer éves történelem folyamán a nem lankadó hitre s a szebb jövőbe vetett reménységre. Nem szabad tehát megrestülnünk az értük való munkában, nem szabad meglankadnunk az értük hozott és hozandó áldozatokban sem. Közgvüléseink eddig minden vita nélkül, lelkes hangulatban, amerikai és magyar himnuszaink hangjai mellett, egyhangúlag szavazták meg anyagi hozzájárulásunkat a szövetség munkájához. Ezen sohasem akartunk takarékoskodni, mert a nagy cél mellett el kellett törpülniök hétköznapi gondjainknak. Ad az Ur módot és lehetőséget arra, hogy amit adunk, azért bőven kárpótoljon minket. Kárpótoljon haladásban, anvagiakban és főként magvar lelkiismeretünk nyugodtságában és bizonnyal megbocsátja nekünk ha egy kicsit büszkék is vagyunk arra, hogy elölj árhatunk fajtánk, magyar népünk segítésében és mentésében. Borshy Kerekes György
