Fraternity-Testvériség, 1950 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1950-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG IS IGAZGATÓI JELENTÉS A BETHLEN OTTHON 1950. ELSŐ NEGYED ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL Nt. Elnök Ur és Felügyelő Bizottság! 1950-ik, Bethlen Otthonunk életében pedig 29-ik esztendőnek első három hónapja, álomként repült el fejünk felett. A gyorsan száguldó idő és a mi életünk e parányi darabjának, ez év első három hónapjának tovatünését észre sem vettük volna, ha az ezalatt az idő alatt elvégzett sok oldalú munkák és kötelességek, az otthonunk és lakóink életében lezajlott események, a változatos napok és hetek, az örömökkel és bánattal teli hónapok nem hivnák fel figyelmünket arra a valóságra, hogy három hónap rövid idő ugyan, mégis sokat mondó. Három hónap hamar elmúlik, mégis sok, egy egész életre kiható munkát, felelősséget, életet és halált élőnkbe állitó eseményeket, sok szeretetet és békességet, vagy sok szeretetlenséget és emberi gyarlóságot képvisel különösen nálunk, ahol 90 tagú család életében zajlott le. Részletezve, a gyermekek és öregek otthonaiban, valamint a gazdaságban lefolyt életünkről, az elvégzettekről és az általában lezajlott eseményekről, az alábbiakban számolok be: A Gyermek Otthonban, gondviselt gyermekeink száma, a negyedév folyamán, kettővel szaporodott (Smolik Vernon és Paula, 7 és 5 éves testvéreket vettük fel március végén, a Clevelandi Első Egyház és lelkésze ajánlatára, régebbi kérvény alapján.) A negyedév folyamán kibocsátottunk otthonunkból három gyermeket (Balázs Károlyt, édesanyjához, Homestead, Pa. — Wilson Róbertét édesapjához, Kingston, Pa. — Szabad Róbertot, aki elérve 18-ik életévét, a hadsereg kötelékébe lépett és három havi távoliét után e gyűlés folyamán jött haza első szabadságra.) A bejöttek és eltávozottakkal, gyermekeink száma március 31-én 29 gyermek; 15 fiú és 14 leány volt, akiknek egészségi állapota az elmúlt három hónapban közepesnek mondható. A hirtelen változó és állandóan hűvös és nedves időjárásnak tulajdonítható, hogy a negyedév folyamán hosszabb vagy rövidebb időre tiz gyermekünk betegeskedett és részesült orvosi kezelésbe, ezek közül kettő pedig kórházi ápolásban is. Gyermekeink házi és iskolai magaviseleté ellen egyetlen esetben sem merült fel kifogás. Tanulási előmenetelük pedig ez év első negyedében minden eddiginél jobb volt. (25 iskolaköteles gyermek közül 9 jeles, 10 jó, 5 elégséges és csak egy volt, aki néhány tárgyból elégtelen osztályzatot hozott.) Gyermekeinknek az otthonban rendszeresen megadott és komolyan vett vallásos nevelését ez év januárjától kezdve azzal pótoltuk, hogy beírattuk őket a helyi presbyteriánus egyház vasárnapi iskolájába, ahol korszerinti osztályokba osztva, minden vasárnap rendesen részesülnek a jelenleg legjobbnak tartott vasárnapi iskolai tananyagból vallásos oktatásban. Ezenkívül ott ismerkednek, egyházi és mindennapi élettapasztalatot gyűjtenek és sok uj barátot szereznek maguknak és otthonunknak is. Vasárnapi iskola után, a mi templomunkba rendesen megtartott istentiszteletünkön vesznek részt, nagy családunk öreg tagjaival együtt. A gyermek otthonban a negyedév folyamán lezajlott események, szükségelt és elvégzett munkálatok a következők voltak: Január elsején az igazgatót és nejét házasságuk 17-ik évfordulóján környéki lelkészek és más barátaik tisztelték meg látogatásukkal. A kedves társaságot a gyermek otthonunkban láttuk vendégül. Felügyelő Bizottságunk évi első gyűlését is januárban tartottuk, amelyen a Bizottság az előző év utolsó negyedének intézeti működését és az 1949. év pénztári kimutatását és évi igazgatói jelentését vizsgálta s miután mindeneket rendben talált, a jelentéseket hitelesítette és a Vt. elé elfogadásra ajánlotta. Második gyűlése Felügyelő Bizottságunknak februárban volt, amelyen az öregek és igazgatói lakás építésével kapcsolatos terveket és lehetőségeket beszélték meg. Februárban az igazgatót és családját érték, a Bethlen Otthont is megtisztelő kitüntetések: Igazgatót a helyi Rotary International tagjai sorába avatta, feleségét pedig a Woman’s Club Westmoreland County-i gyűlésén, mint elnököt, képviselőül küldötte ki. Ifj. Kecskeméthy József a zenei téren aratott szép sikereket, amelyekkel nem csak szüleinek szerzett örömöt, de otthonunknak, a magyar és református névnek is dicsőséget szerzett, amikor februárban Nyugat-Pennsylvania-i kerületben lévő high schoolok úgynevezett District Symphony Zenekara, amely Wilkinsburgban koncertezett, márciusban pedig az egész állam területén összeválogatott úgynevezett All-Stata ifjúsági zenekar válogatottja koncert mesterévé választották. Az állami válogatott Hanover, Penna.-ban koncertezett. A gyermek otthonban negyedév folyamán, mint szükséges munkálatokat a következőket végeztük, vagy végeztettük el: A gyermek otthon tetőzetét, ahol arra szükség volt, megreperáltattuk; régebbi határozat alapján a hátsó udvarban gyermekeink részére még két hintát vásároltunk: írógépeinket megjavittattuk, egy uj írógépet és egy sokszorosító gépet vásároltunk; úgy a fiuk, mint a leányok szobáiban a bútorokat át javíttattuk és festtettük kevés költséggel, mert ezeket a munkálatokat házilag, Füzy György öreg lakónkkal végeztettük el, aki ezért és hasonló természetű munkáért ezúton is dicséretet érdemel. Az öregek Otthonában lezajlott élet és események a következők voltak: Öregeink száma az elmúlt év végén volt 39. Ez év első negyedében felvettük Bátory Sándort, a clevelandi Első Egyház és lelkésze ajánlatára, igy vele öregeink száma 40-re emelkedett. Ez a felvétel azután történhetett, hogy két haláleset folytán üresedés jött létre az öregek otthonában. Halottaink voltak: januárban, Nagy Balázs, Gaines, Michigan-i illetőségű 72 éves testvérünk, akinek az intézeti rendes temetést megadtuk és holttestét közös temetőnkben temettük el. A másik halottunk Nt. Kovács Endre, Toledo, Ohio-i illetőségű ny. ref. lelkész volt, aki feleségével együtt három évvel ezelőtt lett otthonunk lakója, és március 17-én adta vissza lelkét Teremtójének, 87 éves korában. Az Urnák e megfáradt és szép időt élt szolgáját, kívánság szerint, Toledoba szállíttattuk és az ottani magyar ref. templomban ravataloztattuk fel, ahonnan az ottani temető családi sírhelyébe temettük. A temetést Nt. Papp Károly, toledoi lelkész, Nt. Bacsó Béla fairporti lelkész, a gyászoló család tagja és Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója végezte. Halottain- kat, öregeink és gyermekeink családjának őszinte részvétével bocsátottuk el az örökkévaló Otthonba, az Atyához, aki előtt hisszük, kedvességet találtak mindketten! A fenti változások után az öregek otthona lakóinak száma a negyed év végén 38 öreg volt. Éhez számítva a gyermekek számát: 29, lakóinak száma összesen 67.
