Fraternity-Testvériség, 1950 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1950-04-01 / 4. szám

TESTVÉRISÉG

13

IGAZGATÓI JELENTÉS Az Amerikai Magyar Református Egyesület Bethlen Otthona 1949. évi munkálkodásáról.

A Bethlen Otthon életében tovatűnt esztendők között, 1949 volt a huszonkilencedik esztendő. Ez is, mint a többiek, magával vitte mindnyájunk életének egy letűnt darabját. Ez újabban tovatűnt esztendőnek Otthonunkban lezajlott eseményeiről, árváink és öregeink nevelése és gondviselésével kapcsolatos szolgálatunkról, a lelkiekről és anyagiakról, a következőkben teszek jelentést Vezértestületünk és Igazgatóságunk tagsága és hivatalos gyűlése előtt:

A SEGITŐSZERETET FORRÁSAI

Krisztus, az árvák és elesettek legnagyobb pártfogója, mint mindig, úgy az elmúlt évben is feltette minden rendű és rangú követőjéhez a háromszoros nagy kérdést: “SZERETSZ-E ENGEM?” A kérdésre mint mindig, jöttek feleletek most is és pedig ugyanazon három forrásból, amelyekből eddig is buzogott az élet vize, a testvérsegitő szeretet árja otthonunk fenntartására, árváink és öregeink éltetésére. E három forrás: Református Egyesületünk Közössége, Egyházaink Népe és lelkipásztorai és a fenti kereteken kivül külömböző egyletekben, vagy szétszórtságban élő reformátusok és magyarok voltak. A felelet mind három forrásból egy volt: “IGEN, URAM, TE TUDOD, HOGY SZERETLEK TÉGED!”.... Mégis volt közöttünk külömb- ség és pedig az, hogy egyik jobban szeretett mint a másik. Mindegyik megcselekedte az elmúlt évben is Krisztus parancsolatát s egyik lehetősége, a másik jószive teljességéből adakozott. Ha voltak is olyanok a feleletet adók között, akik csak feleslegükből juttattak morzsát és azzal akarták bizonyitani azt a szeretetet, amely semmit sem ér, ha nem a szív teljességéből fakad, az ilyenek száma kevés volt. Épen ezért, most öröm megállapítani és jelenteni, hogy a fenti három forrásból jött szeretet adomány, amelyből mi otthont, kenyeret, nevelő és gondviselő szeretetet adhattunk árváinknak és öregeinknek az elmúlt évben $39,646.46-et tett

ki, ami csaknem 60%-a volt egész évi bevételünknek.

AZ ELSŐ FORRÁS

Ha a Krisztus és az Ő szegényeinek szeretetteljes segítését pénzben mérjük le, akkor árváinkat és öregeinket a legnagyobb összeggel az elmúlt évben is REFORMÁTUS EGYESÜLETÜNK KÖZÖSSÉGE SEGÍTETTE, mert a havi 10 centes hozzájárulásokból, $21,328.60-el segítette, tehát a legjobban szerette. “Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged! ....és szeretem őket is, akiket nekem adtál, akiken keresztül reám áldott szolgálatot bíztál, hogy életem e szolgálaton és áldozaton keresztül is sokak javára növekedést vegyen.”

Református Egyesületünk árvákról, elesett, vagy sokszor még saját gyermekeik és szeretteik által is elejtett öregekről való ilyen gondoskodása és árva nevelése, már egymagában elegendő ok és hálára kötelező olyan áldozathozatal, amely Egyesületünket méltóvá teszi a megbecsülésre; méltóvá minden magyar, de különösen minden magyar református, még biztosítható felnőtt vagy ifjú pártfogására és tagjai sorába való beállásra.

Református Egyesületünk csaknem harminc esztendős árva és öreg gondozása után, méltán kérdezheti meg, hogy ti, magyarok, reformátusok, akiknek gyermekeit, árváit vagy öregeit Bethlen Otthonunk gondviselte s velünk együtt úgy szerette, hogy róluk sok esetben egy életre gondoskodtunk; “TI SZERETTEK-E MINKET? Tagjai vagytok-é és akartok-e lenni a mi testvérsegitő nagy családunknak”, hogy a ti tagságotok által is tovább folytatódjék árváink és öregeink segítése? Ezekre a kérdésekre a feleletet az öregek mellett a második és harmadik generációs magyar reformátusoknak kell megadni, akiknek elárvult gyermekeit és elöregedett szüleit most gondviseli, unokáit és nagyszüleit pedig gondviselni fogja a Bethlen Otthon. A feleletnek ennek kellene lenni: “Te tudod, hogy szeretlek. Családtagod leszek, mert gyermekemet, apámat, vagy anyámat, rokonomat te is családtagul fogadtad!”

A MÁSODIK FORRÁS

A szeretet válaszát adó, második forrást képező és értünk szeretettel áldozó testvéreink, a külömböző egyház testekben élő református gyülekezeteink népe és lelkipásztoraik voltak, akiknek szeretet adománya $11,224.74 volt.... “Igen, Uram, te tudod, hogy szeretünk mi téged és szeretjük mi a te szegényeidet is!” Igaz, hogy ez a szeretet sokszor és sok helyen, csak többszöri felszólításra, vagy csaknem a koldulásra emlékeztető többszöri könyörgésre és nem a keresztyéni kötelességérzet teljességéből fakad. Ez, az egyházi forrásból felhangzó “Szeretlek téged, Uram” zengését határozatlan zengéssé teszi. Mégis legyen érte hála Istennek és illesse elismerés a ja-