Fraternity-Testvériség, 1949 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1949-07-01 / 7. szám

, 1849 JÚLIUSÁNAK ESEMÉNYEI

Az oroszok majdnem kétszázezer embert küldtek Magyarország ellen, 568 ágyúval, emellett azonban közel 60 ezer főnyi hadseregük állott tartalékban közel a galíciai határhoz. Az osztrákok serege 176 ezer ember volt. A lázadókkal együtt legalább félmilliónyi fegyveres állott készen Magyarország letiprására. A teljes magyar hadsereg nem volt több 159 ezer embernél. Csoda lett volna, ha ilyen túlerővel szemben a magyar ügy győzni tudott volna.

Az oroszokat igen kellemesen lepte meg, hogy a várt legalább 60 ezer főnyi védősereg helyett csak 17 ezer magyar katonát találtak 57 ágyúval az északi határon. A 370 kilométer hosszú frontot ezeknek kellett volna megvédeni a tízszeres túlerővel szemben.

A visszahúzódó magyaroknak egy szövetségesük volt: a kolera, amely az oroszok közül pár nap alatt kétezer embert ölt meg. Junius végén a kormány elhatározta, hogy a helyzetet egész komolyságában tárja fel a nemzet előtt, kihirdette a népfölkelést és valóságos keresztes hadjáratot hirdetett, Európa országait pedig figyelmeztette, hogy ha a magyar ügy elbukik, az Európa sorsát is meg fogja pecsételni.

Ami a hadvezetés terén ezután történt, az már inkább fejvesztett kapkodás volt, mint tervszerű és komoly védekezés.

Kossuth julius elsején Görgeit elmozdította a fő- vezérségből, azért, mert nem teljesítette a kormány parancsait s mert azt a kijelentést tette hogy ő sohasem a kormányért, hanem mindig a magyar népért harcolt. S ha meg volna győződve arról, hogy a nép boldogságát szolgálja vele, ő volna az első, aki letenné a fegyvert. Az uj fővezér a később amerikai magyarrá lett Mészáros Lázár. Görgeivel nem közölték ezt, mert Iközben az ószőnyi csatában súlyos fej sebet kapott. Mikor valamennyire rendbejött, ő maga lemondott a hadügy- miniszterségről, de a fővezéri hivatalt továbbra is betöltötte, mert tábornoktársai erre kérték.

Julius 3-án az oroszok már Debrecennél voltak. Közben Arad vára 9 hónapi ostrom után megadta magát Vécsey tábornoknak, aki innen Temesvár alá vezette 11 ezer emberből álló seregét és ostromolni kezdte a várost, de eredmény nélkül. Cseodajeff orosz tábornok julius 3-án vonult be Debreczenbe, a legnagyobb pompát fejtve ki. 800 kozák ment a bevonul, sereg élén, az orosz, majd az osztrák himnuszt énekelve. A városi tanács a képünk felső bal szögletében látható Nagytemplom előtt hódolt az oroszoknak, akik már hatodikén ott is hagyták a várost.

Julius 12-én két zászlóalj orosz bevonult Budapestre, amelynek akkor 150 ezernyi lakosa közönyösen nézte az eseményeket, Szeged, az ország második legnagyobb városa, mindezek dacára ünnepélyesen • fogadta Kossuthtot. Itteni beszédében azt mondta, hogy ha valaki diktátori hatalomra törekednék, azt saját kezével ölné meg — ennek dacára egy hónap múlva ő maga nevezi ki diktátorrá ugyanazt a Görgeit, akire a beszédben célzott. Julius 28-án felrobbant a nagy szegedi puskaporraktár. Két hét múlva vége a komédiának, jegyezte meg erre Görgei. ( V. O.)