Fraternity-Testvériség, 1949 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1949-06-01 / 6. szám
TESTVÉRISÉG 15 A BETHLEN OTTHON MEGHÍVÓJA Kedves Testvéreink: Emlék ünnepélyre hívjuk, a legnagyobb krisztusi parancsolat teljesítésére kérjük és egy — nagyszerű látomást — közlünk kedves mindnyájukkal. Az Emlék-ünnep, amelyre mindenkit szeretettel hívunk: a Bethlen Otthon huszonnyolcadik születés napja, 1949 julius 4.-ike. Ezen a napon Isten gondviselő jóságáért adunk hálát, hogy szeretetmunkánkban eddig segített. Ugyanakkor ez a nap, a kegyeletes emlékezés napja is, amikor Molnár István az Amerikai Magyar Református Egyesület volt titkára emlékezetének teszünk tisztességet és felavatjuk a “Molnár-Harangot”, amelyet templomunk már megépült uj tornyában helyeztünk el. Emlék ünnepélyünk harmadik fénypontja pedig, ez a — nagyszerű látomás —: nagyobbá kell építenünk Bethlen Otthonunk Öregek Házát, hogy az egyre nagyobb számban jelentkező, testi és lelki gondviselésre váró öregeinket befogadhassuk. Ünnepélyünkön, amikor százával állunk majd meg a “ligonieri Móriah” hegyen, imádkozni fogunk e nagyszerű látomás és szent cél megvalósulásáért is. Célunk felé azonban, már most el kell indulnunk, látomásunk megvalósulásáért, már most cselekednünk kell! Ezért kérjük már most, Isten megsegítő kegyelme mellé, ember-testvéreink jóakaratu segítségét is! A lelki erőhöz, anyagi erőnk növelését! Testvérsegitő munkánk továbbépítéséhez, a krisztusi parancsolat teljesítését: “Szeresd az Urat és szeresd felebarátodat, mint magadat”! Ennek a sokakat boldogító és mindnyájunK boldogságát is biztositó parancsolatnak a teljesítése tette lehetővé eddig is, hogy Bethlen Otthonunkban kenyeret, otthont, hitet és testvéri közösségben megnyilvánuló szeretetet adhattunk, immár 28 éven át, több száz magyar árvának és öregünknek. Ez a cselekvő-szeretet lesz a jövőben is, életünk hajótöröttjeinek ápolója és meg- segitője. Azoknak pedig, akik gyakorolják, annak a biztos tudatnak a záloga, hogy: — a mi Mennyei Atyánk, Aki titkon néz, megfizet ki- nek-kinek nyilván! Öregeink megszaporodtak nemcsak a családi, de az egyházi és egyleti életünkben is. Éppen ezért, a Bethlen Otthonban még legalább húsz öreg befogadására alkalmas épületszárnyat szeA Bethlen Otthon uj templom- tornya, a “Molnár haranggal” retnénk építtetni. Hogy ezt megtehessük, kérjük az amerikai magyar reformátusok: lelkészeink, egyházaink, nőegyleteink, országos egyesületeink; az egész amerikai magyarság megértő, segítő szeretetét. Lehet, hogy te is megöregszel és a te gyermeked is árva lesz. Mit szeretnél, hogy tegyenek veled és gyermekeiddel az öregségben és az árvaságban? “Amit akartok, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, azt cselekedj étek ti is!” A múlt iránti tartozását fizeti meg, a kegyelet adóját rójja le mindenki, ha ünnepélyünkön való megjelenésével bizonyságot tesz arról, hogy mi, akik Istent és embertársainkat még szabadon szerethetjük, megbecsüljük azokat, akik közöttünk becsülettel és hűséggel szolgáltak. Saját öregkora csendes békességét készitgeti, Isten és a testvérszeretet parancsát teljesiti mindenki, aki adományával segíti megvalósítani a nagyszerű látomást: Otthont építeni, több öreg befogadására! A jószivü adakozót pedig szereti és megáldja az Isten. Az adományboritékot nagv költséggel és azzal a jóreménységgel készíttettük és küldtük ki, hogy abban egyházaink, testű’eteik, egyesületek és minden barátunk, elhelyezik adományaikat és azt még az ünnepélyre, vagy azután, visszaküldik a Bethlen Otthonba. A borítékra bélyeg nem szükséges. Meghívásunk elfogadását és kérésünk szives teljesítését kérve, a boldog együttünneplés reményében maradunk testvéri szeretettel, A Bethlen Otthon Felügyelő Bizottsága: Dr. Újlaki Ferenc Varga Lajos Király Imre Nagy Ferenc Béky Zoltán Mircse Sándor és Kecskeméthy József igazgató-lelkész