Fraternity-Testvériség, 1949 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1949-03-01 / 3. szám
OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OFANERICA Published Monthly Megjelenik havonta Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI. D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Társszerkesztők — Associate Editor«: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY “Reentered as second-class matter May 1st, 1940, at the Post Office at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Original entry as second-class matter authorized August 10, 1936.” VOLUME XXVII. "THE YEAR OF MARTYRES" MARCH, 1949 "SZABADSÁGUNK ESZTENDEJE" AZ 1948. ÉVI HIVATALOS JELENTÉSEK TÜKRÉBEN — Dr. Újlaki Ferenc elnöki jelentése — 1848 százéves évfordulójának esztendejére, 1948-ra emlékezünk. A 95 tételnek a wittenbergi vártemplom ajtajára kiszögezése óta a történelem kereke nem lendült olyan erővel előre, mint száz évvel ezelőtt. Olyan erők kerültek a telkekbe, melyek a világ életét, egy évszázadon át formálták és ma is formálják. A nemzetek leikéből feltört a vágy a szabadság, egyenlőség, az ember joga és értéke után. Kossuth azt mondotta: “A mi kötelességünk a testvériségen boldogabb jövőt alakítani...” A gőz és villany munkába állitása, gépek, gyárak épitése által átalakult a gazdasági élet. Az uj gazdasági helyzetben megjelent a kommunista kiáltvány: “A proletárok semmit sem veszíthetnek, csak láncaikat. Egy világot nyerhetnek. Világ proletárjai: egyesüljetek!” Uj hang csendült meg irodalomban, művészetben, zenében. Mint tésztába a kovász, úgy kerültek az emberi életbe uj erők, uj látomások, uj életfelfogás. Belekerültek és száz éven át erjesztették a tésztát, dolgoztak, építettek, romboltak. Beszéd és vér folyt. Dolgozott a betű, látomás, fegyver. És a százéves évfordulón, két világháború rettenetes vérzivatara után, 1948-ban, olyan állapotba került az egész emberiség, amit Mesterünk drámai erővel igy fejez ki: “rablók kezébe esett.” Rablók kezébe esett, akik mindenéből kifosztották, félholtra verték. Milliók vesztették el hazájukat, otthonukat, szeretteiket. Milliók szenvedtek börtönben, munkatáborokban, hontalanságban. Elrabolták a békességet, nyugodt életet, mindennapi kenyeret. Elrabolták az emberi méltóságot, reménységet, hitet. El akarják rabolni Istent! Rablók kezébe esett a világ. Rablók kezébe esett az egyes ember. Mindenki érzi ezt, bárhol, bármilyen körülmények között éljen is. “A rablók kezébe estek” között ott jár valaki. Ott jár a felebarát, a testvér, aki “megszánta, odalépett hozzá, bekötözte a sebeit”, meggyógyította. A rablók kezébe esettek között ott jár a hit, a reménység. Ott jár Isten nevében az Amerikai Magyar Református Egyyesület. Ott jár és segítséget, lelket, kitartást, reménységet ad. Ma rendkívüli időket élünk. Mindenki látja, tudja, hogy tőlünk is el akarják rabolni azt, amit a krisztusi demokrácia áldott gyümölcseiként élünk. Ennek tudatában, ennek a felősségnek súlya alatt dolgoztunk, segítettünk, irtunk, beszéltünk. Befogadó hazánk hűséges polgárai, az elnémított magyarság szava, a rablók kezébe esettek között járó segítő testvér igyekeztünk lenni, hogy befogadó hazánkkal együtt a szebb, boldogabb jövő, a krisztusi demokrácia, a testvériségre és Istenre épitett élet felé segitsünk fordítani a történelem kerekét. Ez volt a mozgató ereje múlt esztendei munkálkodásunknak. Közöttünk a szükség betegség, halál által sújtottak, valamint a nemzetközi rablók által kifosztottak között jártunk és segítettünk. Lehajoltunk a betegekhez és 15,034.17 betegsegélyt adtunk. Az özvegyekhez és árvákhoz és 158 ezer 572 dollár haláleseti segéllyel igyekeztünk a teherhordozást könnyebbé tenni. Beth- len-Othonunkban árvaságra jutott öregeinkről, gyermekeinkről viseltünk gondot. Ott jártunk óhazai testvéreink között és azok között is, kikről az amszterdami világgyü- lésen azt jelentették: “a kilenc millió D. P. között van egy csoport, melynek se ellátása, se kilátása, se pártfogója, se reménysége nincs. A magyarok csoportja ez.” Óhazai és hontalan magyar testvéreink számára több mint kettő ezer dollárban nyújtottunk testvérszeretetet. Itthon is, máshol is, az anyagi segítségen és
