Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-07-01 / 7. szám
Oíi JULIUS 1848-ban Beköszöntött már a nyári hőség és a kánikula sűrű porfellegeket emelt a Dunának akkor még kikövezetten partjain, amikor július 5-én összeült az uj magyar országgyűlés. Több mint három évszázad, a rákosi diéták óta az első országgyűlés, amelyet Pesten hivtak össze és a magyar történetben a legelső, amely szabad választás alapján a népet képviselte. Fenyegető bajok között nyomban munkához kellett látnia! Megvédeni a legfőbb kincset: a jogot és a szabadságot! Julius 11-én Kossuth Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra és zengő hangja komoran szállt végig a képviselőkkel tömött termen: “Uraim, midőn a szószékre lépek, hogy felszólítsam önöket: mentsék meg a hazát! — e perc irtózatos nagyszerűsége szorítva hat le keblemre!” Elmondotta nyíltan és őszintén, milyen veszélyek fenyegetik a törvényes magyar kormányt és vele együtt a magyar nép jogait. Elmondotta, hogy a fenyegető veszéllyel szemben csak egy menekvés van és 200.000 újoncot, meg 42 millió forintot kért az országgyűléstől. Komor és mégis gyönyörű beszéd volt és az ősz Nyáry Pál, az ellenzék vezére a képviselők egyhangú helyeslése mellett kiáltotta rá: “Megadjuk!” A törvényt három nap alatt megszavazta a felsőház is, de a király nem volt hajlandó szentesíteni. A bécsi tervekbe már sehogysem illett bele, hogy jogai védelmére fegyvert engedélyezzenek a magyar nemzetnek. A magyar kormány azonban nem tűrt haladékot, cselekedni akart. A fiatalság pedig lelkes tömegekben jelentkezett honvédnek. ArwVWM
