Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-05-01 / 5. szám
TESTVÉRISÉG 15 ÉLET A GYERMEKOTTHONBAN A Ligonierban legszebb épületnek tartott Gyermekotthonunkban, amelyben a nevelés és gondviselés sok és felelősségteljes munkáját az igazgató és neje végzik, mint fentebb jelentettem, 1947-ben 37 gyermek élt. A gyermekek gondviselésénél régi, kipróbált, munkájukat hűséggel és jól elvégző alkalmazottak segítenek az apa és anya szerepét betöltő vezetőknek: Ga- csályi Imréné már 16 éve végzi a szakácsnői teendőket, Szabó Józsefné pedig 7 éve tölti be a házi teendők sok oldalú munkáját. Évközben két esetben is próbáltunk a gyermekekhez ápoló és nevelőnőt alkalmazni, de eddig még nem sikerült alkalmas egyént kapni. Még mindig reménykedünk az óhazai két diakonissza kijövete- lében s akkor ez a szükségletünk is kielégülne. Az Otthonban folyó életet egy nap lefolyásának alábbi leírásával próbálom bemutatni. Reggel 7 'órakor az alvó nagy családot harangszónak is beillő nagy csengőjével Szabónéni rázza fel álmából. Megmozdul a lányok, fiuk emelete s néhány perc múlva törölközők lobog- tatása közben ide-oda szaladgálás, fürdőbe igye- kezés, cipő, ruha, harisnya keresés és az ezekkel járó gyermeklárma kíséretével, fogkefén, fogpasztán, szappanon való vitatkozás, itt-ott egy pár amerikai tradícióhoz hü ökölvívás után 7:25-re felöltöznek a gyermekek. Ekkor a második csengő jelzi, de már Gacsályinéni konyhájából jövő ételillat is tudtul adja, hogy kész a reggeli. A 7:30-as harmadik csengő asztaloknál állva az ebédlőben találja az éhes társaságot. A belépő igazgatót, vagy nejét kórusban fogadja a reggeli köszöntés. Asztali áldás után hozzá lát a nagy család a reggeli fogyasztásához. Evés után harsogó magyar ének, zsoltár vagy dicséret szűrődik ki a Bethlen Otthon falai közül. A munkába igyekező városiak a járdán meg-megállnak és jólesően bólongatva haladnak tovább. Biblia- olvasás, rövid magyarázat, egy-két soros krisztusi tanítás, vagy más szép gondolat megtanulása után ének és imádsággal befejeződik a reggeli áhitat. A konyhai teendők elvégzése után, amelyre hetente más-más csoportok vannak kijelölve, a gyermekek iskolába mennek. Délig csendes a ház s csak néha töri meg a csendet a házat takarítók zaja. Folyik az irodai munka, a- melyhez segítségül ekkorra már lejön a hegyről az aggmenházi felügyelő is. Nyáron gyakran, télen amikor az alkalom, idő és az ut engedi, de szükség esetén mindig, igazgató lelátogat a gazdaságba az ott élők meglátogatására és folyó munkák felülvizsgálása végett. Az ilyen látogatások többször délig is eltartanak. Dél van. Terítve ismét az asztalok. Felhangzik az iskolából haza jött gyermeksereg imája és egy-kettőre bekebelezik a jó, legtöbbször saját gazdaságunk termékeiből készült ennivalókat. Ebéd és az edények rendbetétele után visz- szasietnek gyermekeink az iskolába. Délután 4-kor már messziről hangzik a viharzó jókedv, az iskolából haza térő gyerekek e- gyenesen a “jó forrásnál”, a konyhában állnak meg, ahol mindennap uzsonna vár: vajas, lekváros kenyeret, tejet vagy gyümölcsöt osztogat Gacsályinéni. 4 - 5:30-ig játék az udvaron, vagy a közeli parkban, alkaimatlan időben pedig a játékszobában. Hetenként kétszer magyar tanítás. Egyik-másik a rendelkezésre álló szép könyvtárban olvas, búvárkodik. (Bár volna berendezett és alkalmas helyünk a kézimunkát kedvelők részére, akkor itt is sok gyermeket tudnánk foglalkoztatni.) Este 5:50-kor ismét szól a vacsorát jelző csengő. Mosakodás, imádkozás után elköltik a vacsorát is. Ez után jön a nap legkedvesebb és legkomolyabb szakasza, hetenként háromszor- négyszer, ha az alkalom engedi minden este is csoporténeklés, nótázás. Ilyenkor teszik meg leginkább, hogy a vér még sem válik vízzé. Vidámság, meleg, kedves, családias, magyaros hangulat tölti be a házat, a nálunk otthonra talált sok árva, vagy megzavart életű gyermekeink lelkét. Árvaságra senki sem gondol, dalol, énekel, kacag, sokszor a tiszteletes asszony zongora, az igazgató cimbalomjátékára még táncol is a Bethlen Otthon gyermekserege. Azután jön a csendes óra: a nagyobbak iskolai leckéjüket végzik, a- miről rendesen be kell számolni osztályonként egy erre kijelölt gyermeknek. Nem is vallunk velük szégyent, mert gyermekeink tanulás és magaviseletben is jó hírnévnek örvendenek. — Vannak esték, amikor a nagyobbak iskolai egyleteik gyűlésére, 5 cserkész fiunk, 4 cserkész leányunk az egyik protestáns egyház cserkész gyűléseire mennek. A közös esti összejövetelek után együtt imádkoznak az árvák, hálatelt szívvel az Istenhez. Mintha apjuk és anyjuk volna, lefekvés előtti csókkal, öleléssel köszöntik az igazgatót és nejét. Szombat és vasárnap abban külömbözik a többi napoktól, hogy később, 8- kor kelünk, 10-kor együtt megyünk kis templomunkba az öregekkel közös Istentiszteletre. Iskolahely ett vasárnap délután vasárnapi iskolát tartunk, vallást tanítunk gyermekeinknek. Szombat este moziba mennek a gyermekek. A vasárnap estét pedig legtöbbször együtt töltjük játékkal, rádiózással vagy más szórakozással. Ilyen és ez az élet a Gyermek Otthonban, ahová az itt nevelt gyermekek legtöbbje visz- szajön, haza jön. Haza, mert nem intézet ez, több annál: Otthon, a Szeretet Otthona. (folytatjuk)
