Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-04-01 / 4. szám
10 TESTVÉRISÉG zonysága ennek az, hogy az elmúlt évben is 100 gyülekezettől kaptunk kisebb-nagyobb adományt, ami szintén dicséretre méltó magas szám az Intézet eddigi történetében. Vannak Egyházak, amelyekben évek óta már nemcsak az alkalmi vasárnapokon viszik köztudatba a Bethlen Otthon szeretetmunkáját és annak segitését, hanem az év folyamán árvaházi Bizottság működése, temetések alkalmával ko- szorumegváltásra való adakozásra felhivás által tartják felszínen a Bethlen Otthon segitését. Lelkészeinket és a gyülekezeteket, akik a krisztusi parancsot teljesítve gyakorolták az irgalmasságot, hála és elismerés illeti azért a se- gitő szeretetért, amellyel Istentől nyert javaikat az elmúlt évben is megosztották a Bethlen Otthon árvái és öregeivel. Református Egyesületünk és Egyházaink se.- gitő szeretete mellett említésre méltó még azoknak a testvéreinknek a jótékonykodása is, akik Bethlen Otthonunk árva és öreg gondozását, sze- retetmunkánkat értékelve, szivük indításából kisebb-nagyobb összegeket hagyományoztak és ajándékoztak az Intézetnek, vagy értékes természetbeni adományokkal segitettek bennünket. Első helyen áll ezek között Nt. Kovács Endre és neje, szül. Deák Lydia aggmenházi lakóinknak 17,900.00 dolláros hagyatéka, mely összeget az Otthonba való bejövetelükkor be is fizettek az Intézet pénztárába s amit mi adósságtörlesztésbe fektettünk be. Kegyelettel emlékezünk meg azután két elhunyt református magyar testvérünkről: Mészáros Sándor Bridgeport, Conn, a Református Egyesület első osztályának volt tagjáról, aki 1000 dolláros biztosítását Intézetünkre hagyta, amit Egyesületünk nekünk ki is fizetett; Posta János Woodbridge, N. J. ref. testvérünkről, aki négy értékes háztelket és 1000 dollár készpénzt hagyományozott ligonieri szeretetmunkánk fenntartására. Hálánk és elismerésünk illeti ezek után Ducsay László, Bonx, N. Y. Független Egyházunk érdemes presbiterét és családját, akik a Bethlen Otthonban múlt nyáron tett első látogatásuk alkalmával olyan örvendetes benyomásokat szereztek, mint Ducsay L. mondotta: “Olyan sok szépet és jót láttunk a Bethlen Otthonban, hogy minden tehetségünkkel segíteni fogjuk!” Ezt az Ígéretet be is váltották, itt létükkor 75.00 adományt adtak, karácsonyi ajándékképpen pedig egy több mint 500.00 dollárt érő fagyasztó szekrényt (Deep Freezert) küldettek az egyik newyorki gyár által és ezzel egyik régen szükségelt üzemi hiányunkat pótolták. A fennti nagyobb összegekkel segitségünkre jött testvéreink mellett még nagyon sok olyan jóakarónk nevét sorolhatnám fel, akik szeretetmunkánk megismerése és megszeretése után, azt kisebb-nagyobb összeggel segítették az év folyamán. A Bethlen Otthon testvérsegitő munkája mellett megnyilvánult ilyen bizonyságtételek, sokak áldozatkészsége hozta meg Intézetünk életében az eddig leggazdagabb erkölcsi és anyagi gyümölcstermést: 1947-ben a legmagasabb számú tagság után kaphatta a Református Egyesület segítségét. A segítő Egyházak száma ebben az évben volt a legnagyobb. Az örökségek és hagyatékok összege is ebben az évben volt a legtöbb (mintegy 20,000.00 dollár). Az ország minden részéből, Californiától New Englandig a legtöbb adakozó szeretetét élvezhette és érdemelte ki Otthonunk. így nyilvánvaló, hogy a Bethlen Otthon az elmúlt évben érte el eddigi legnagyobb évi bevételét is. A szeretet jegyében végzett munka Istentől nyert gyümölcseit, a jószivektől nyert anyagi javakat igyekeztünk úgy felhasználni, hogy a gond viseltjeinkért vállalt kötelezettségeknek mindenben eleget tegyünk. Ugyanakkor törekedjünk arra is, hogy fennálló adósságunkból törlesszünk, épületeinket, gazdaságunkat jókarban tartsuk, lakóink részére kényelmessé és biztonságossá tegyük, a szükséges reperálásokat és renoválásokat elvégeztessük, sőt olyan befektetéseket eszközöljünk, amelyekkel birtok értékelésünket emelni tudjuk, gazdálkodásunk termelő képességét is emeljük és ezen felül óhazai árvagondozásunknál vállalt kötelezettségünknek is eleget tegyünk. A fenntiek elvégzését a nagyobb bevétel az alábbi mértékben tette lehetővé: 1. Tisztviselőinket és alkalmazottainkat rendesen fizethettük. 2. Árváink és öregeink teljes gondviselését, élelmezését, ruházatát, orvosi kezelését, költőpénzzel való ellátását, biztosítását Ígéret szerint, sőt az állami ellenőrzés és előirás szerint is tel- jesitettük. 3. Árva és öreg gondozásunk érdekében az év folyamán állandó és tüzetes propagandát fejtettünk ki. (Az igazgató 41 egyházban végzett szolgálatot, ezen kívül gyűléseken és amerikai, egyházaknál és körökben még 11 esetben képviselte az Intézetet. Aggmenházi felügyelő 9 egyházban tartott árvaházi szolgálatot. Az árvaházi vasárnapokra kiküldött levelek száma kb. 10,000 volt. Karácsonyra 2500 kérő levelet küldtünk szét az ország minden részébe. Az év folyamán összesen 3444 adománytételt könyveltünk és ezekre ugyanannyi köszönő levelet irtunk. Ezen kívül 1640 más természetű levelet küldtünk széjjel. Irodánkból az árvaházi vasárnapok kérő leveleivel együtt körülbelül 18,000 levél ment ki. Naptárunk is jó propaganda eszköznek bizonyult, bár a heteken, sőt hónapokon át belefektetett rengeteg munka több eredményt is hozhatna. Ezt az én meglátásom szerint úgy érhetnénk el, ha egyházaink lelkészeitől a kért és szükséges anyagot időben, a naptár megjelenésének késleltetése nélkül kézhez kapnék. Fontos volna az is, hogy lehetőleg minden lelkész irna egyházáról rövid beszámolót, mert a naptár kelendőségét ez nagyban növelné. Végül, ha a pa-