Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1948-04-01 / 4. szám

4 TESTVÉRISÉG áldozatra tekintet nélkül. — S amit az élettel egynek vallunk magunknak, ugyanazt tiszta sziv- vel kívánjuk másoknak, hogy az egész világon szabad népek békés családja dicsérje Teremtőjét. E szent cél érdekében egymás mellett mint testvérek állunk, a gonosznak soraink közt helyt nem adunk, országunk és világunk javaiért ket­tős (magyar-amerikai) örökségünkhöz hívek ma­radunk. — Mert “kell, hogy oly emberek is legye­nek” — mondotta Kossuth Lajos — “akik oly el­vet, mely életük vezércsillaga volt, nem adják fel semmi áron. — Elvhüségük néha termő maggá lehet a jövendő földjében. Néha poraiból kél ki, mi életükből ki nem kelhetett. Ha martyrok nincsenek, a kereszt nem ül diadalt.” Szóltunk, mert hiszünk, Isten legyen sege­delmünk! * A Deklarációt, amit a Vezértestület megbízásából Borshy-Kerekes György, Papp Károly, Vasváry Ödön és Dr. Vincze Károly tagokból álló bizottság szövege- zett meg, a közgyűlés elé Dr. Vincze Károly terjesz­tette be. Az ünnepélyes csendben meghallgatott ki­nyilatkozást a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel ma­gáévá tette s arra a pecsétet a magyar Himnusz el- éneklésével ütötte rá. A kiadott szöveget napi és heti­lapjaink készséggel hozták a legnagyobb nyilvánosság elé. ' (BKGy.) KOSSUTH IRTA: _ A családi bibliáról Emlékszem az aranyozott, rézcsattos nagy családi bibliára, melyből szokás volt atyám házánál vasárna­ponként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni s melybe az én s nővéreim születésnapjaink a keresztelés adataival ősi szokás szerint be voltak jegyezve. A szüleim emléke iránti kegyeletből erek­lyéül becsülném e rézcsattos bibliát, ha meg volna. De nincs. Elpusztult ez is viharos életem fergetegei- ben, mint sok egyéb. A vallásszabadságról Szentnek tekintem a vallás, a hit, a lelkiismeret terét; legyen kinek-kinek hite és vallása szerint. Imád­juk mindannyian hitünk szerint a mindenség atyját, a szeretetnek istenét, de épp ezért, mert Ő mindnyá­junknak atyja, legyünk testvérek az Urban. MÁRCIUS 15, ÖTVEN ÉV ELŐTT A magyar szabadságharc 100. évfordulójának clevelandi ünnepségeire hozta magával a fenti képet Kemény György, az ismert amerikai magyar költő. A kép a clevelandi magyarság 50 év előtti ünnepélyének egy jelenetét ábrázolja. Értéke mellett szomorú érdekessége az a körülmény, hogy hajdani szereplői közül ma már csak az egyetlen Kemény György van életben, aki a kép közepén, mint Petőfi Sándor megszemé­lyesítője korhű magyar ruhában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom