Fraternity-Testvériség, 1948 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1948-03-01 / 3. szám
TESTVÉRISÉG 7 MUNKA KÖZBEN ... Jól esik az elismerés. — Eddig nem sok jutott belőle számunkra itt a központban. — Valószinü hogy ügykezelő testvéreink úgy gondolták, nem érdemeljük. A mindenkor elvégzett munka-mennyiség magában véve nem is érdemel dicséretet, a munka minősége az, mely ha megfelelő, meghozza a mindennél becsesebb jutalmat: a munkatársak elismerését. Olvasgatva uj jelentőiv rendszerünk üzembe helyezése után beérkezett elismerő, dicsérő, sőt gratuláló sorok tucatjait, megelégedéssel és örömteli szivvel állapíthatom meg, hogy Egyesületünk vezetősége bölcsen határozott, amidőn elrendelte a szükséges gépfelszerelés beszerzését, a központi tisztikar a siker biztos tudatában engedélyezte a munka elkezdését s magam immár több mint tiz havi munka után jólesően érzem, hogy a sokszor — különösen eleintén — méreteibn valósággal ijjesztőnek tűnő munkám nem volt hiábavaló: meghozta a várt gyümölcsöket s a jövőben mindinkább érezhetővé válnak előnyei mindnyájunk számára. Vezértestületünk most végződő évi gyűlése alkalmából hivatalból is, de főleg természetes érdeklődésből, alaposan megvizsgálta a most már készen álló teljes addressograph rendszert. Mindnyájan, de különösen az osztály ügykezeléssel most is foglalkozó igazgatósági tagok, mint Nt. Dr. Vincze Károly, Téglássy Pál, Pozsgay Imre és Molnár Géza — legteljesebb elismerésüket fejezték ki a teljesitmény előtt. Legyen szabad ezúttal — hálával mindazon ügykezelő testvéreink iránt, akik nem sajnálták a fáradtságot megelégedésüknek kifejezést adni — idéznem nehányat a beérkezett elismerő sorokból. Dula József, a két nagy clevelandi osztály ügykezelője és helyi megbizott igy ir: “... Uj- falusy Ur! Amikor az uj jelentő iveket átnéztem röktön láttam, hogy mindnyájunknak pontosabbá teszi a munka végzését s gondoltam, mindnyájan készen vagyunk kritizálni ha hibát találunk, de hányán leszünk, akiknek eszükbe jut az elismerés?... Legyek én egyike azoknak, aki hálával emliti a praktikus módszer kidolgozását, — Gratulálok és kérem Istent, adjon önöknek erőt, egészséget, hogy időről- időre újabb módokat dolgozhassanak ki, melyekkel épithessük Egyesületünket az előhala- dásra s ugyanakkor javítsunk, könnyitsünk saját munkánkon ...” Kedves Dula Testvérünkkel együtt mi is kellemesen csalódtunk. Ezúttal tényleg SOKAN szóltak dicsérettel s akik kritizáltak, azoknak is köszönetét kell mondjak jóindulatú, épitő- szándéku hozzászólásaikért. Nt. Kosa Andrásné a 302. new brunswicki osztálytól Írja: “Jól esett az uj jelentő iveket használni különösen azért, mert most egyforma a két lista .. Németh János ügykezelőnk, a 84. chicagói osztálytól: “A jelentő ivek nagyon jók, pontos munkát lehet velük végezni...” Németh bácsitól ez nagy dicséret, mert őmaga mindig tökéletesen pontos munkát végzett az eddigi összevissza jelentő iveken is. Varga András testvérünk, a 44—231. alphai osztályoktól angolul irt levelének utóiratában: “Three cheers for the new monthly report system!” Marosi Bácsi, a 80. perth amboyi osztály szigorú gondviselője igen csak megmondja véleményét, ha valamit nem szeret, de most ő is igy ir: “Köszönöm a havi jelentő iveket. Nagyon jól van kitalálva!” Farkas János, a 219. ériéi (Pa.) osztálytól: “Az uj jelentőivek nagyszerűek, azt hiszem sok kellemetlenségnek veszik majd elejét. Már régen megkellett volna tenni!” — Meg kellett nőjjünk előbb Farkas Testvér, hogy megérdemeljük. Fodor Mihály, a 72. lackawannai osztálytól: “Gratulálok az uj havi jelentőhöz, igen nagyon kényelmes. Biztos vagyok benne, hogy minden ügykezelőnek sok kényelmet nyújt és fog nyújtani a jövőben!” Varga Albert, a 250. woodbridgei osztálytól: “Az uj jelentőiv nagyon jó lesz, csak meg kell tanulni kezelni...” — Ugyanígy vélekedik Tóth bácsi is Columbusból s természetesen jól tudjuk, hogy mint minden uj dologhoz, szokni kell ehhez is. Nem ajánlatos például egy car- bonos lapra úgy írni, hogy alatta egy másik legyen, mert ez esetben a legfelül beirt szám esetleg átlátszik valamennyi alatta lévő másolaton. Horváth Kálmán a 63. bridgeporti és Kuri- mai András az 52. south norwalki osztályok jegyzői angolul fejezik ki elismerésüket, használván ilyen kifejezéseket: “...very satisfactory ..“... wonderful...”. Shepherd András Tonawandáról magyarul Írja ugyanezt: “... igen nagyszerű, köszönöm szépen!” — E szavak nagyon alakalmasak arra hogy velük bezárjam e sziveinket melegítő üzenetek idézgetését. KÖSZÖNJÜK SZÉPEN az elismerést. Minden igyekezetünk az lesz, hogy újabb elismerésre méltó teljesítményekkel nyerjük meg Egyesületünk szerte-széjjel lakozó ügykezelő és tagtestvéreink bizalmát. Szeretnénk, ha idővel minden velünk kapcsolatot fenntartó testvérünk meglátná, hogy amidőn szükségszerűen Egyesületünk kenyerét esszük, az abból merített, Istentől adott erőt egészséget, életet teljes egészében szeretett, megbecsült intézményünkért ó- hajtjuk áldozni. Ujfalusy