Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1947-06-01 / 6. szám
4 TESTVÉRISÉG AKI NEM SZÉGYELTE KRISZTUS EVANGÉLIUMÁT — Kommentárok Tildy Zoltánná amerikai útjáról — Azoknak a tragikus eseményeknek közepette, melyek az utóbbi hetekben származásunk földjén lejátszódtak, sőt amelyek ki tudja meddig folyni fognak: még élesebben rajzolódnak elénk egy közöttünk járt “asszony”, Tildy Zoltánné, itteni telj eseményeinek körvonalai. Nem kivánunk egyelőre mérleget készíteni itteni munkájának eredményeiről, hiszen a visz- 'szatérte után eltelt rövid idő senkinek sem adhat elegendő távlatot a tárgyilagos megítélésre. Amit tenni akarunk az csupán annyi, hogy minden mende-mondával szemben hangsúlyozzuk az Elnök-asszonynak minden beszédéből kiugárzott keresztyéni lelkületét s azt az őszintén meleg szeretetet, amit a magyar nép tengernyi szenvedéstől terhelt tömegei iránt megmutatott. Nem politizálni hívták s ő nem is politizált. Hiába akarták a leglehetetlenebb módokon olyan helyzetekbe “ugratni”, ahonnan pártpolitikai látszatoktól nem szabadulhatott volna. Olyanok hívták őt ide, akik nem a legújabb magyar történelem legújabb “koalíciós” áldásaira (!) voltak kiváncsiak, hanem a legilletékesebb személyen keresztül akartak biztos tudomást szerezni a magyar nyomorúság méreteiről és legnagyobb szükségleteiről. Ezek a meghívók, és tömegeik, nem is csalódtak várakozásukban. Tildy Zoltánné hü tolmácsolója volt népe szenvedéseinek. És ezt nem csak mi állítjuk igy, hanem az a tengernyi cikk, tudósítás és kommentár, mely szerepléseit kisérte. Széjjel járt ő és jó bizonyságokat tett. Bizonyságot arról, hogy a magyar nép nem hajlandó megtagadni Istenét és nemes hagyományait. És személyileg is legnagyobb bizonyságot arról a krisztusi lelkűiéiről, melynek uralomrajutása nélkül ennek a teremtett világnak békessége sohasem lehet. Tildy Zoltánné, a református lelkipásztor felesége, nem szégyelte az evangéliumot, melynek szolgálatában férjével együtt immár egy emberöltőt töltött. Kimondottan vallásos jellegű összejöveteleken nemcsak, de teljesen világi jellegüeken talán méginkább: egész munkáját Isten országának szolgálataként állította be. És mert ezt tette és igy tette: azért volt sikere általános s azért marad meg személye az amerikai magyarság emlékezetében értékesnek. Most pedig, minden további szófüzés helyett, hadd álljon itt legalább néhány abból az igen sok kommentárból, mely szerepléseivel kapcsolatos: "SIKER FOGJA KORONÁZNI" — Kelet Pennsylvania — A “Philadelphiai Függetlenség”-ből: Tildy Zoltánné kétségenkivül egyike lesz Magyar- ország történelmi Nagyasszonyainak. Az a tragikus helyzet, melybe a magyar nép belesodródott, megfelel a jelen esetbeni megállapításnak, hogy nagy idők szülnek nagy embereket. A mai Magyarországnak, jobban mint valaha is, égető szüksége van nagy emberekre. Ez nemcsak a politikai térre vonatkozik, de ma — sajnos — a legszükségesebb humanitárius munkára is. A lerongyolódottság és nyomor mellett nem lehet erős és egészséges politikai célkitűzéseket megvalósítani. Az előbbi két rossz ellen küzd az elnökasszony és miután végighallgattuk a magyar nyelv minden szépségének igénybevételével elmondott háromnegyed órás beszédét, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a szivnek és értelemnek erős fegyvereivel vivott küzdelmét siker fogja koronázni. "MEGNYUGODTUNK" — Hivatalos egyházi kiadvány — Az “Amerikai Magyar Reformátusok Lapjá”-ból: Magyarországon eltörölték a címeket és rangokat jelző megszólításokat. A köztársasági elnök feleségét pusztán elnökasszonynak hívják. Mikor először hallottuk a titulust, már-már attól féltünk, hogy szülőhazánkban a sok minden egyéb közt a magyar nyelv is megromlott. De amikor találkoztunk Tildy Zoltán lelkésztestvérünk feleségével, nagyon megnyugodtunk elnevezésén. Mert egyetlen beszéde is megbizonyitotta, hogy kormányzótársnak való nagy lélek. Soha nem hallottunk még bölcsebb beszédet asszonyi ajkakról. Hírlapjaink már beszámoltak beszédjéről, ismertették annak tartalmát. Kitűnő áttekintés volt az a mostani magyarországi helyzet fölött, erkölcsi és gazdasági tekintetben. Politikáról természetesen egy szót sem beszélt, sőt még az egyház vajúdó kérdéseit sem emlegette. Beszélt azonban hitről és erkölcsről, jól tudva, hogy minket semmi sem érdekel ezeknél jobban. Tildyné elnökasszony dicsőséggel vonult be az amerikai magyarság történelmébe. "MINDENT EL TUD MONDANI" — New York állam — A new yorki “Amerikai Magyar Népszaváéból: Mindent el tud mondani, amit tudtunkra akar adni. Beszélni tud mindenkivel, saját szivének húrjai adják a kottát, hogy mások szivéhez is megtalálja az utat. Nem diplomáciai, hanem anyai küldetésben jött és igy vált itt azzá, akivé napról-napra jobban kibontakozik, a saját jogán kiváló, magyar és amerikai méretek közt egyaránt kimagasló asszony-értékké, akinek legnagyobb dísze, hogy már nemcsak hitvese az állam választott fejének, nemcsak papné, vagy elnökné, hanem ennél is több. Nincs férfi, aki mint közéleti funkcionárius, ezt a nehéz feladatot igy meg tudta volna oldani. Ezért hasonlít a néhai nagy amerikai elnök nagy asszonytársára. Ő a magyar Mrs. Roasevelt. Egyszerűen csak: Mrs. Tildy. "BIZONYSÁGOT TESZ" — District of Columbia — A washingtoni “Testvériségéből: Az elnökasszony ott előttünk azzá a szerény tisz- teletes asszonnyá szépült, aki a népből jött, a néppel élt és amit tesz, a népért kísérli tenni és aki kész arra is, hogy akár a saját életét adja népéért, melyet szavaiból kiérzetten lelke legmélyéig szeret, mert egy vele! Nem esett azon az estén egy árva szó sem politikáról. A legmagasabb szinten csak arról szólt a be
