Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1947-01-01 / 1. szám
8 TESTVÉRISÉG val vagyunk jobb bőrben, ez nem számít, mert ennek is ők az okai. A reálisták, az egyezkedők, a józanok, a büszke cselédek, a félig becsületesek, félig gazemberek. Akiknek a maguk vigasztalására építgetett belső felét senkisem hitte el. Ők voltak azok, akik romantikusnak, a politika poétájának sajnálták Bajcsy Zsilinszky Endrét, amikor már érvekkel annyira sarokbaszorí- totta őket, hogy mást válaszolni nem tudtak. Ók, kik rosszabbak voltak a csahosoknál, mert a politikai meggondoltság és felelősség nagyképü álarcával, üres frázisával takarták a csahosok erőszakát és árulásait. Úgy takarták, hogy mindig a nemzet akaratának tetszett az erőszaknak tett engedmény s lelkesedésnek a fogcsikorgatás. Óvatosan lopakodva be az általuk rombadön- tött ország politikai kulisszái mögött, még most sem akarják látni, hogy a magyar önállóság “végvárainak”, “fellegvárainak” megmentésével, önállóságunk látszatának a fentartásával a legrosz- szabb szolgálatot tették ennek a nemzetnek. Mert idő, ellenséges propaganda és új külpolitikai viszonyok torlódó eseményei elmosták emlékét, szürkeségbe fullasztották jellegét mindannak, ami magatartásunk okaiban mint német erőszak valóban szerepet játszott. Mindebből nem látszik ma már semmi más, mint a puszta, meztelen s félreérthetetlen tett. Önállóságunk a háború alatt látszatönállóság volt. A látszatot elmosta az idő s most magunk viseljük a felelősséget, mintha tetteink önállóságunk emberségbeli, hadi és köz- gazdasági kifejezői lettek volna. A békekonferencia legnagyobb tanulsága, hogy látszatönállóságot ez a nemzet többé nem fogadhat el. Ha kellünk a világnak, a győzteseknek, az új európai és világ rendnek, mint önálló nemzet, ezt a megoldást — bármily súlyos feltételekkel — elfogadjuk. De látszatönállóság, a- melynél a világ politikájának nagy válságai között helyettünk mások cselekszenek — s a felelősséget nekünk kell viselnünk, — ez nem kell többé nekünk. Ilyen megoldást el nem fogadhatunk. És vélemények csatája közben vitatkozunk azzal, aki az ellenkezőt mondja. De elnyomjuk annak a hangját, aki alattomosan, a bölcs álarcában suttog, érvel és nagyképü fölényét mutatva szól: “Legalább a látszatot mentsd meg!” Mert a magunk bőrén ismét meg kellett tanulnunk, ne feledjük el soha a nemzeti önfen- tartás legnagyobb parancsát: “Légy önmagad!” KÖSZÖNET Nagyon szépen köszönöm szívhez szóló b. soraikat és a velem szemben tanúsított eljárásokat, amiért elhalt férjem után elküldték a halál eseti dijat. Isten áldását kérem továbbra is az Egyesületre, hogy még sok szomorú könnyeket töröljenek le az özvegyek és árvák szeméből. Szívélyes üdvözlettel özv. Szekeres Károlyné és gyermekei Pittsburgh, Pa. MEGHALTAK Johanidesz Gáborné (92ik oszt. Philadelphia, Pa.) 1946 november 20-án, 73 éves korában, 27 évi tagság után. Szekeres Károly (134-ik oszt. Glenwood, Pa.) 1946 december 1-én, 73 éves korában, 28 évi tagság után. Gyükér Károly (26-ik oszt. Donora, Pa.) 1946 december 17-én, 65 éves korában, 32 évi tagság után. Mawnis Péter (144-ik oszt. Carteret, N. J.) 1946 deóember 10-én 64 éves korában, 9 évi tagság után. Törzsök Vilma (217-ik oszt. Lucerne Mines, Pa.) 1946 november 17-én, 18 éves korában, 2 évi tagság után. Sebestyén Dániel (79-ik oszt. Perth Amboy, N. J.) 1946 december 10-én, 56 éves korában, 25 évi tagság után. Kertész László (79-ik oszt. Perth Amboy, N. J.) 1946 augusztus 6-án, 76 éves korában, 28 évi tagság után. Godra William József (327-ik oszt. Coates- ville, Pa.) 1946 november 28-án, 18 éves korában, 5 havi tagság után. Vaszily Ferenc (1-ső oszt Bridgeport, Conn.) 1946 december 15-én, 75 éves korában, 33 évi tagság után. Máté Dániel (6-ik oszt. Homestead, Pa.) 1946 december 8-án, 44 éves korában, 8 évi tagság után. Csonka Gusztávné (90-ik oszt. Bethlehem, Pa.) 1946 decembber 20-án, 88 éves korában, 44 évi tagság után. Id. Varga István (335-ik oszt. Dayton, O.) 1946 december 23-án, 70 éves korában, 10 évi tagság' után. Bumbak István (360-ik oszt. Lorain, O.) 1946 december 19-én, 75 éves korában, 20 évi tagság után. Zadeczki Istvánná (2-ik oszt. Cleveland, O) 1946 december 4-én, 53 éves korában, 26 évi tagság után. Lengyel Jánosné (2-ik oszt. Cleveland, O.) 1946 december 7-én, 74 éves korában, 40 évi tagság után. Répási Ferencné (2-ik oszt. Cleveland, O.) 1946 december 16-án, 21 éves korában, 3 évi tagság után. Szarka András (2-ik oszt. Cleveland, O.) 1946 december 19-én, 75 éves korában, 40 évi tagság után. Marosi Károlyné (80-ik oszt. Perth Amboy, N. J.) 1947 január 1-én, 65 éves korában, 10 évi tagság után. Legyen álmuk csendes ..! köszönetnyilvánítás Alulírott hálás köszönetemet fejezem ki a Református Egyesület vezetőségének, amiért felejthetetlen feleségem után járó haláleseti összeget Martha Ferenc jegyzőnk utján oly pontosan kiutalva, valamint a csekkel küldött szép vigasztaló sorokért is fogadják igaz köszönetemet. Tagtestvéreimet s minden magyar testvérünket arra kérem, legyenek bizalommal egy ily jó és erős egylettel szemben, mert ilyenkor a csapás idején tudjuk csak átérezni, mit jelent tagjának lenni az olyan egyesületnek, mely mindenben és gyorsan van segítségünkre. Tagtársi szeretettel Windber, Pa. Baksa András
