Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1947-04-01 / 4. szám
TESTVÉRISÉG 11 szeretetmunkánkat vezetők érdemeit, azután kegyelettel, adózott a már jobb hazába költözőitek emlékének. Ünneplésünk azután feltárta a magyar református hit, áldozatkészség, faj és testvérszeretet, testvérsegités 50 és 25 éves gyümölcseit és meggyőzött arról, hogy akik Istent szeretik s az Ő szeretésével párosulva az Ő parancsolata szerint cselekszik ,a jót, szeretik felebarátaikat, mint magukat, felkarolják az árvák és elesettek ügyét, azoknak mindenek javukra vannak. — Jubileumunk végül uj kötelességet bizott ránk az újabb 25 év munkálá- sában. Ránk bízta a lassan kiöregedő első nemzedék helyére az ifjabb nemzedék felsorakoztatását, megnyerését úgy Egyesületünk, mint Szeretetintézetünk érdekébe. Fontos lesz ennek a kötelességnek teljesítése, mert Bethlen Otthonunkban egyre több lesz azoknak a gondviselésre szoruló apáknak és anyáknak a száma, akik az 50 és 25 év alatt Egyházaink, Egyesületünk és Intézetünk fennmaradásáért áldozták oda magukat, valamint az olyan gyermekek száma is, akik második, sőt harmadik generációsok gyermekei. Ezeknek az öregeknek és gyermekeknek Intézetünkben való gondviselésénél már az ifjabb nemzedéknek is ki kell venni a részét úgy anyagi áldozattal, mint erkölcsi támogatással. Jubileumunk mellett maradandó emlékeket hagytak, a jövő munkájához sok biztatást nyújtottak és nagyon sok jóakarót szereztek még Bethlen Otthonunknak az alábbi fontos egyházi és közéleti gyűlések, értekezletek és találkozók, amelyek Otthonunkban tartattak, a melyeket elláttunk és amelyeknek száma 1946-ban rekordot ért el. Otthonunkban tartotta gyűlését: a Ref. Egyesület szervezői kara, Vezértestülete, az Ev. Ref. Magyar Egyházkerület, a Lelkészegyesület, a Bethlen Otthon Igazgató Tanácsa, az Országos Magyar Református Presbiteri Konferencia, amely a Bethlen Otthon templomában alakult meg, az Amerikai Magyar Szövetség, az Amerikai Magyar Segélyakció Igazgatósága, a Verhovay S. E. Igazgatósága, a Pittsburgh és Környéki Lelkészkörzet. Ezeken kívül az Intézet Felügyelő Bizotsága 6 rendes és 4 rendkívüli, összesen 10 gyűlést tartott. A gyűléseken több esetben kiváló egyházi és világi egyéniségek is megtiszteltek bennünket: az Evangelical and Reformed Church elnöke, a Nemzeti Misszió Tanács titkára, magyar egyházcsoportjaink vezetői, a magyar Ref. Egyetemes Konvent kiküldöttje, több mint 60 lelkész, a Christian Reformed Church egyik professzora, Magyarország volt és jelenlegi washingtoni követei, Követségünk tanácsosa, a Magyar Köztársaság Elnökének leánya, Pennsylvania Állam belügyminisztere és neje, és még többen. Nagyobb csoportokban tettek látogatást magyar és amerikai egyházi és egyleti csoportok: a Verhovay fiók, Springdale, Pa., a springdalei Ref. Egyház elöljárói és Nőegylete, Mission Guild, Jeannette, Pa., Girls Guild, Manor, Pa., Ref. Egyház Ifjúsága, Johnstown, Pa. A fennti gyűlések és látogatások alatt igyekeztünk vendégeinknek bemutatni a Bethlen Otthont, annak minden munkaágát: gyermekek gondozását, vallásos és amerikai magyar nevelését, az öregek gondviselését, a befolyó adományok kezelését, nyugtázási módszerét, gazdaságunkat, állatállományunkat, a teljes intézeti életet a maga valóságában, hogy személyesen is meggyőződhessenek annak a munkának folyásáról és mibenlétéről, amelynek fenntartásáért sokak jószivvel hoznak áldozatot. Vendégeink szórakoztatására többször nótás - zenés programokat adtunk gyermekeinkkel. A látottak és hallottak után nagyon sok látogatónk, vagy vendégünk tett vagy irt dicsérő és elismerő nyilatkozatot a Bethlen Otthonban folyó szeretetmunkáról és sokan mondtak és írtak ilyen bizonyságtételeket, hogy “érdemes volt minden anyagi és erkölcsi áldozatot meghozni a múltban és érdemes lesz a jövőben a Bethlen Otthonért és annak gondviseltjeiért.” Emlékezetes marad számunkra 1946-ból, s bizonyos örömmel és megnyugvással tölthet el bennünket az a legszebb teljesítmény, amelyet Bethlen Otthonunkon keresztül az óhaza nyomorgó és magunkra vállalt árváinak a megmentéséért és segítéséért tehettünk. Vezértestületünk multévi gyűlése határozata értelmében 300 óhazai árva gondviselését vállaltuk úgy, hogy egy éven át ezeket egyenként évi 36.00 dollárral, vagy ennek megfelelő értékű életszükségleti cikkel látjuk el. A magunkra vállalt felelősség pénzben 1946 áprilistól 1947 áprilisig 10,000.00 dollárt jelentett. Isten jó volt hozzánk, mert Egyházaink és népünk adakozásából adott az Intézet fenntartására annyit, hogy az óhazai árvákkal szemben teljesíthettük és beválthattuk ígéretünket abból a pénzből, amit a Ref. Egyesülettől havi járulékban a tagság 10 centjeiből kapunk. Hála érte Istennek, hogy a Bethlen Otthon 25 éves fennállása esztendejében a testvérszeretet és szolgálat gyümölcseképpen, Egyesületünk hathatós támogatása, Egyházaink és népünk áldozatos adományain keresztül megadta azt az örömet is, hogy mi, segítettek segítők lehettünk. Övé a dicsőség azért, hogy amerikai Magyar Református Szeretető tthonunkban itteni gondviseltjeink, árváink és öregeink mellett elfértek az óhaza reánk bízottjai is, akiknek úgy mint a mieinknek kenyeret, ruhát, szeretetet és otthont adhattunk. Kérjük Istent, hogy igy hozott áldozatunkon keresztül is tegyen bennünket méltókká sokak szeretetére és segítségére. ■ H| ■
