Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1947-02-01 / 2. szám
TESTVÉRISÉG 5 TILTAKOZUNK! — Az Amerikai Magyar Szövetség beadványa a külügyminiszterhez — Az Amerikai Magyar Szövetség egyházi és világi vezető emberekből összeállított küldöttsége 1947 január 31.-én megjelent a külügyminisztériumban s ott egy óráig tartott tárgyalás után egy memorandumot nyújtotta be Marshall külügyminiszterhez. A memorandum “We Protest” cim alatt, egész terje- demében megjelent a kényszerbéke aláírásának napján, február 10.-én, Amerika legnagyobb napilapjában, a New York Times-ben és általános feltűnést keltett. Újabb bizonysága ez a memorandum is annak, hogy az amerikai magyarság nem adja fel a harcot az igazságos béke érdekében s minden lehetőt elkövet a kegyetlen szerződés megváltoztatásáért. Jelek vannak arra, hogy Amerikai Magyar Szövetségünk ez irányú munkáját mind nagyobb mértékben méltányolják olyan amerikai államférfiak, akik megelégelték már az “egyezkedés”-nek azokat a formáit, melyek a kis népeket áldozzák fel a Szovjet imperiálista étvágyának. A tiltakozás szövege a következő: Tisztelt Miniszter Ur! A Négy Szabadság és az Atlantic Charter elveinek a kinyilatkoztatásával az Egyesült Államok kormánya nemzetünk és a világ minden békeszerető nemzete előtt felvázolta azokat az alapelveket, amelyeken a győzelem után a tartós békét és egy «jobb világot fel kell épi- teni. Majd ragaszkodva ellenségeink “feltétel nélküli megadásához” az Egyesült Államok kormánya — a legerősebb hatalom a világon — kizárta a megegyezéses béke lehetőségét és ezzel magára vállalta a felelősséget, hogy a béke megteremtésénél saját elveit és eszményeit fogja érvényre juttatni. Mi, magyar származású amerikaiak, akik az Amerikai Magyar Szövetségben tömörültünk hűségesen ragaszkodtunk amerikai elveinkhez és teljes szívvel támogattuk hazánk háborús erőfeszítését, hogy kivehes- sük teljes részünket az igazságon és tisztességen alapuló tartós béke megvalósításából. A magyar békeszerződés szövege most már végleges és igy véleményt nyilváníthatunk abban a kérdésben, mennyiben nyertek alkalmazást alapvető elveink e szerződésben, mely szülőföldünk Magyarország sorsát eldönti. A Mr. Bymes által már aláirt békeszerződés szövegének alapos tanulmányozás után fájdalommal állapítjuk meg azt a tényt, hogy egyetlen amerikai elvet sem alkalmaztak helyesen a magyar békeszerződésben. Különösen fájlaljuk azt, hogy a magyar kisebbségektől teljesen megtagadják az alapvető emberi jogokat. Csehszlovákiában épen most van folyamatban embertelen kiirtásuk és ha ezt kormányunk helybenhagyja, ez precedenst szolgáltathat a romániai és jugoszáviai magyar kisebbségek kiirtására is. Ártatlan embereknek tisztára faji alapon való üldözése volt a leggonoszabb nazi elv, amely- lyel szemben meg kellett védelmezni az emberiséget. Nem hunyhatunk szemet e nemzetközi bűn felett, amikor ezt egy szövetséges nemzet követi el. Az általánosan elfogadott néprajzi elvet és a népek önrendelkezési jogát ismét figyelmen kívül hagyták a mostani békeszerződésben. Jóllehet azok a káros következmények, amelyeket ezeknek az elveknek a mellőzése idézett elő, nyilvánvalóvá váltak az első világháború után, több, mint három millió magyart — akiknek a fele a magyar határ melletti területeken él — újra, akaratuk ellenére, idegen uralom alá helyeztek. Az eredeti súlyos hibák azoknak a hamis néprajzi adatoknak köszönhetők, amiket Benes ur 1919-ben a párisi békekonferencia elé terjesztett. Ahelyett, hogy most Magyar- ország határait az érdekelt lakosság jogos kívánságának megfelelően helyesbítették volna, a magyar kisebbséget teljesen embertelen módon feláldozták Csehszlovákia a túlzott területi ambíciónak. Magyarország tulsürün lakott földjét, amelyen végigázolt a háború, az orosz megszálló seregek rendszeres fosztogatásnak, gazdasági szolgaságnak, politikai elnyomatásnak és példátlan erkölcsi elzüllesztésnek vetettik elé. A magyar fegyverszüneti egyezmény értelmében az ellenségeskedés megszűnése után a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai tagja egyenlő jogokat kapott a másik két nagyhatalom jnegbizottaival, de ezeket a jogait nem gyakorolta. A magyar nép az 1945 novemberében tartott választásokon teljes mértékig eleget tett a Yaltai egyezményben lefekteti feltételeknek, hogy gazdasági és politikai segítséget kaphasson a Nagyhatalmaktól. Ennek ellenére számottevő segítséget egyáltalában nem kapott. Ebben a pillanatban, ezt a szerencsétlen országot uj terrorhullám borítja el. E terrorhullám célja a magyar nép szabadon választott képviselőinek a likvidálása és mindazoknak a közéletből való kituszkolása, akik a nyugati demokráciák barátai. Magára hagyva Magyarország nyilvánvalóan nem képes elkerülni a halálos veszedelmet: a teljes szovjetizálást és azután a Szovjetbe való bekebelezést. A magyar nép megérdemli a segítséget. Ez a nép a földrajzi helyzetnek volt az áldozata a múltban s az ma is. Megfelelő védelem nélkül ki volt szol
