Fraternity-Testvériség, 1947 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1947-11-01 / 11. szám
TESTVÉRCÉG OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFQRHED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly Főszerkesztő—Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Megjelenik havonta Subsciption $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMUND VASVÁRY Entered as second-class matter August 10, 1936, at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Acceptance for mailing at special rate of postage Act of February 28, 1925, authorized August 13, 1936. VOLUME XXV. "THE YEAR OF PREPARATION" NOVEMBER, 1947 "MSVEL ON IS MAGYAR..."* Irta: Vass László (Debrecen) A hitleri fasizmus volt idáig a legvadabb nacionalizmus, a legvéresebb sovinizmus megnyilvánulása s mint ilyen ellen, jogos volt a szabadságszerető nemzetek háborúja és jogos a győzelme is. A demokratikus gondolkodású s a hazájuk, valamint egyéni létük szabadságát és függetlenségét szerető emberek mindnyájan úgy gondolták, hogy ez a harc volt a végső az elté- velyedett nacionalizmus, a féktelen sovinizmus ellen. Különösen remélhettük mi, magyarok s remélhette a Dunavölgyének valamennyi lakója, akik századok óta itt élve, egymással örökös marakodásban, egymást pusztítva, tiporva, mindenkor a versengő nagyhatalmak véres játékszerei voltak. Mindnyájan abban reménykedtünk, hogy a fasizmust levervén, végre-valahára felvirrad a keleteurópai népek szabadsághajnala is; boldog és szabad népek hazája lesz végre a dunavölgyi “szégyen-kaloda” s a más nyelveket beszélő népek baráti kézfogással gyűlnek majd össze egy közös testvéri örömünnepen. Nem így történt. Három év óta, hogy a hitleri zsarnokságot felszabadító szövetséges csapatok leverték, odaát Szlovákiában sok helyütt még mindig kegyetlen soviniszta terror uralkodik. Mint ismeretes, a felszabadulás után keletkezett új szlovák pártok, sajnos, a munkáspártok is, az úgynevezett kassai programmban és az új csehszlovák alkotmányban kollektive bűnösnek mondották ki az egymilliónyi magyart s azon a címen, hogy ezek továbbra is magyaroknak merik vallani magukat s magyarul beszélnek, — ősi szülőföldjükről száműzni kívánják őket. Tudjuk az immár két-három éve folyó tragédiák sorozatát; ismerjük az átmenekült vagy kényszerrel kitelepített magyar családok rettenetes sorsát, — tudunk arról is, hogy az odaát maradtak sorsa még keservesebb; hogy a szlovákiai magyar gyermekek immár három éve nem járhatnak iskolába. Három nemzedék él analfabétaként Európa kellős közepén: újkori dunavölgyi “demokráciák” örök szégyenére! Most újabb panasz érkezik Észak felől. Körülbelül száz magyar családnak Pozsonyban olyan végzést kézbesítettek ki, amelynek értelmében a pozsonyi magyaroknak rövid, záros határidőn belül ki kell költözködniök lakásukból. Az indokolás valamennyinél azonos és szószerint így hangzik: "Mivel Ön magyar nemzetiségű és így állami szempontból megbízhatatlan." íme, a fasizmus leveretése után három évvel még mindig bűn az, ha valaki magyarnak vallja magát az ősi szülőföldön. “Mivel Ön magyar ...” Micsoda szörnyű eltévelyedése ez egy olyan nemzetnek, amely demokratikusnak hirdeti magát és amely országnak végre is baloldali kormánya van, munkáspárti miniszterelnökkel! — “Mivel Ön magyar...” — Mit fog eredményezni ez a becstelen megkülönböztetés? Jót semmiesetre sem, megbékülést és igaz, őszinte középeurópai demokráciát aligha. De nem használ a béke ügyének sem, amire pedig az elkövetkező viharos időkben éppen a keleteurópai kis népeknek múlhatatlan szükségük lesz. Mert hiába itt minden deklaráció, hiábavaló a középeurópai kormányok között tervezendő barátsági és más egyéb szerződés, vagy szövetség, ha az egyik országban még mindig bűn ilyen, vagy olyan nemzetiségűnek lenni. Csehszlovákiában most folyik az “összeesküvők” leleplezése. — Reméljük, hogy az összeesküvőkkel együtt lehetetlenné teszik a túlzó nacionalista uszítókat is. Tekintessenek azok is összeesküvőknek, akik a Dunavölgyének amúgy is rendkívül érzékeny s nyugtalan légkörében ma ismét egyik népet a másik ellen uszítják. “Mivel Ön magyar...” — tüzes bélyegként sütik rá a pozsonyi magyarokra ezt a “vádat”. Ők érzik, szegény véreink elsősorban ennek a furcsa vádnak minden keserves következményét; de ugyanakkor érezzük mi is, hazai magyarok’, * A cikket a “Debrecen” cimü lapból vettük át. (Szerk.)
