Fraternity-Testvériség, 1946 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1946-06-01 / 6. szám

OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGARIAN REFORMED FEDERATION OF AMERICA Published Monthly FőszerkesztO— Editor in Chief: FRANCIS ÚJLAKI, D. D. Felelős szerkesztő—Managing Editor GEORGE E. K. BORSHY Subscription $2.00 a year Előfizetés évi $2.00 Megjelenik havonta Társszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMOND VASVÁRY Entered as second-class matter August 10, 1936. at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Acceptance for mailing at special rate of postage Act of February 28, 1925, authorized August 13, 1936 VOLUME XXIV. "GOLDEN JUBILEE YEAR JUNE, 1946 KÖTELES ISTVÁN Amerikai magyar református életünkben egymásután alusznak ki az első nemzedék köré­ből felgyűlt világosságok. Mint szép nyári estén a házakban egymás után alusznak ki a fények, egyik házban, a másikban, egész utcákban elolt­ják a lámpákat és sötétség lesz, úgy van a mi életünkben is. Két évvel ezelőtt Toledoban aludt ki olyan világosság, melynek fénye egész magyar Amerikában látható volt. Meghalt Molnár István. Utána Clevelandban aludt ki egy kedves, szelid fény, Kováchy M. György. Az elmúlt évben Dr. Nánássy Lajos. Ebben az évben már a második világosság égett ki. Clevelandban, az egyházi életben szolgáló utolsó amerikai magyar tanitó, Monoky István. Most pedig ismét egy nagy ma­gyar központban aludt ki egy régóta világitó fény. Bridgeporton meghalt Köteles István. Egy nemzedék élt, munkálkodott itt. Egy nemzedék legjobbjai sugározták a magyar refor­mátus élet igaz értékeinek fényét. És most ez a nemzedék elmulóban van, kialusznak a világossá­gok. Még itt-ott pislog egy mécses, vagy leégett gyertya, fáklya. Kialusznak a világosságok, de utánuk nem sötétség marad, hanem életüket,. hi­tüket, munkájukat tovább hirdeti a sok áldott gyümölcs: a hit és testvér szeretet közössége. Az Egyház és az Egyesület. Legnagyobb részt egy­szerű származású emberek voltak, de nagyokká lettek, mert életüket az Istenbe vetett hit és a testvérszeretet szolgálatába állitották. Amink van, mindenünket, nekik köszönhetjük. Ezek közül való volt Köteles István is. Az “istenes vén ember”, Károli, falujából, Gönczről, származott. Gyermek korában került Amerikába 1886-ban. Hatvannégy évet töltött itt a maga kis családjának jóléte mellett Egyházának és Refor­mátus Egyesületének élve. Az Urnák szolgált és megbecsülte őt az Atya. Megbecsülték embertár­sai is, mert a Református Egyesületnek 1907 óta, csaknem megszakítás nélkül, tisztviselője volt. 1907-ben alelnök, 1910-től 1919-ig elnök, azután számvizsgáló és vezértestületi tag. Talpig becsü­letes, fáradhatatlan munkás. Mindenki szerette, mindenki becsülte “Pista Bácsi”-t. 1938-ban hazalátogatott. Együtt mentünk. Mikor a szülőföld határához értünk a csoport tag­jaival együtt énekelni akartuk: “Szép vagy, gyö­nyörű vagy Magyarország... vár egy gyönyörű szép ország ...” Énekelni akartuk, de a hulló könnyek, elfo­gódottság miatt nem tudtuk énekelni. A szülőföld c-zeretete, határa könnyes boldogsággal töltött el mindnyájunkat. Most az örök hazába ment Köteles bácsi. Most igazán hazament. Haza az édes Atyához. Hiá­nyozni fog családjából, hiányozni fog nagy csa­ládjából, a Református Egyesületből. Hiányozni körünkből, életünkből, szivünkből. Köteles István, Egyesületünk volt elnöke! A nemes harcot megharcoltad, a hitet megtartottad, végezetre eltétetett számodra a korona! Dr. Újlaki Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom