Fraternity-Testvériség, 1945 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1945-02-01 / 2. szám
6 TESTVÉRISÉG A KERESZT ALATT Krisztus szenvedésére emlékeztető időszak, böjt, van. Az emlékezés is, az életnek sok sok szenvedése, tragédiája is, a kereszthez vezet. A kereszten a felszögezett Jézus. A kereszt alatt nagy sokaság. Katonák, kiváncsi bámészkodók. Félrevezetett, elvakitott csoport. Amott Jézus ellenségei, kik kárörvendő gúnyolódással mondják: “Másokat megtartott, tartsa meg most magát! Szálljon le a keresztről!” Távolabb egy kis csoport áll. Jézus édesanyja, Mária. Legjobb barátja, János. És néhány tanítvány. Fájdalommal telt szívvel, némán állanak. A kis csoport közelebb és közelebb megy a kereszthez. Végre ott vannak a kereszt tövében. Az édesanya, a legjobb barát, — a kereszt alatt! Mit érezhetett Mária, az édesanya, mikor fiát szenvedni, meghalni látta? Mit érezhetett a legjobb barát, János, ki nem régen még fejét ott pihentette Jézus kebelén? Az emberi élet legdrágább kincse: édesapa, édesanya, feleség, testvér, barát — a kereszt alatt! Ez a mi mai életünknek képe. Ma is itt vannak a közönyösek, kik nem sokat törődnek mások fájdalmával, áldozathozatalával. Itt vannak a kárörvendő gúnyolódok, kik töviseket szúrnak mások szivébe. De itt van egy másik csoport. A legtöbbet szenvelők. Azok a szülők, feleségek, mennyasszonyok, testvérek, barátok, kik mindennap remegő szívvel várják a levél, vagy sürgönyhordó érkezését, kiknek szerettük ott van a haza szolgálatában. Ők állanak igazán a kereszt tövében! Ebből a csoportból Református Egyesületünk három családja azt a szomorú értesítést kapta, hogy szivük szerette hősi halált halt. Az újabb három hősi halottal 45-re emelkedett azok száma, kik Református Egyesületünkből hűséggel voltak mindhalálig. Újabb három hősi halottunk: Ifj. TAMÁS JÁNOS, First Class Radioman Tamás János és neje, Leechburg, Pa.-i, 150-ik osztályunk jegyzőjének, fia. Ő mint az U. S. Coast Guard First Class Radioman-je, a ÜSS Leopold hajón teljesített szolgálatot, mikor hajóját megtorpedózta és elsülyesztette az ellenség, 1944 március 9-én. Szülei a “missing in action” értesítés után reménykedtek. Sőt mint az édesapa irta: “még remélek és biztatom a Baráth Géza szüleit is, az is eltűnt... várjuk a legjobbat, még hátha megkerülnek .. Hiába reméltek, hiába vártak. Megjött az újabb szomorú jelentés: ifj. Tamás János a tenger hullámaiban lelte halálát. FAZEKAS FERENC, First Lieutenant a 20. számú, Trenton, N. J.-i osztályunk tagja, Fazekas János és neje trentoni lakosok repülőtiszt fia, Mrs. Theresa M. Fazekas, 11 Virginia Ave., Trenton, N. J.-ben lakó, ifjú feleség férje, Fazekas Ferenc repülőfőhadnagy a P-47 Thunderbolt tipusu repülőgépen, mint pilóta szolgált. Franciaország feletti csatában repülőgéppel együtt pusztult el. POSTELLAK ISTVÁN. Private Postellák Péter és neje, Farmington, W. Va.-i lakosok fia, a 153. morgantowni osztályunk tagja, ki 1944 december 30-án, Luxembourg-ban halt hősi halált. * Kereszt alatt állók! Szülők, ifjú özvegyek, barátok! Emlékezzetek arra, hogy a középen ott van Jézus. Ő ránézett édesanyjára, legjobb barátjára. Együttérzett velük. Gondoskodott róluk, megvigasztalta őket. Az Ő szeme rajtatok van, együttérez veletek, nektek is biztatólag szól: “Ne féljetek! Bízzatok! Én meggyőztem a világot!” Bízzatok! Bizzunk! Nem a kereszt, nem a Golgota, nem a halál az utolsó szó, hanem a győzelem, a feltámadás, az élet! A Golgota járás után megdicsőülés, a halál után örök élet jön. “Jézus, az előtte levő örömért, semmibe sem vette a szenvedést, a halált és most Isten jobbján van!” Ne a mostani szenvedésre, gyászra, hanem az előttünk levő örömre nézve bizzunk. “Ezek azok, akik a földről, a nagy nyomorúságból jöttek, megmosták, megfehéritették ruháikat a Bárány vérében és most Isten színe előtt állanak. Nem éheznek, nem szomjuhoznak többé ... és eltöröl Isten minden könnyet!” Meglátjuk Őt, meglátjuk előrement szeretteinket és az örökélet hajnalán, együtt köszöntünk szép hazám! Dr. Újlaki Ferenc. A KÖZELGŐ ÜNNEPEKRE ÁLDÁST KÍVÁN A SZERKESZTŐSÉG