Fraternity-Testvériség, 1945 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1945-07-01 / 7. szám
8 TESTVÉRISÉG LEVELES JUBILEUMI SSZTENDŐ ISMERJÜK MEG EGYMÁST Református Egyesületünk közel 26 ezer taggal rendelkező nagy család. Az egész országban szétszórva, egymástól ezer és ezer mértföldnyi távolságra, élnek a család tagjai, így nincs sok alkalmunk arra, hogy egymással találkozzunk, egymást megismerjük. A négy évenkint tartani szokott Konvenció 100—120 családtagnak lehetőséget ad az egymással való találkozásra. De hol van a többi? Ezért gpndoltuk azt, hogy az 1916-ik évi Bethlen Naptárban leközöljük csztályjegyzőinknek képét es rövid életirását, hogy az ötvenéves jubileum évében legalább képről láthassuk meg, hogy kik azok, akik a nagy család különböző városaiban élő családtagjai között a családfői tisztet betöltik. Másfelől az a szándékunk, hogy a képek közlésével tisztességet tegyünk, kik az egyes osztályoknál a munkálkodók. A kiküldött körlevélre egymásután bejövő képeket gyönyörködve nézegetjük, az életirásokat megelégedéssel és boldogan olvasgatjuk. Hogy az ötvenéves jubileum megünneplésének ez az egyik módja mindnyájunk szívügye, mutatja az is, hogy Batiz Lajos, Akron, O., 165 osztályunknak 16 éve tisztviselője ezt írja: “E kedves művelet szép kifejezése annak, hogy a testvéri kapcsolatot úgy a központi tisztviselők, mint az osztályok őrt- álló katonáival és tagságunkkal ki akarják építeni.” Tóth Károly, Columbus, O.-ból írja: “A jubileumi naptárt szívesen megveszem, mert egy ilyen emléket megtartanak mindenütt, amit a gyermekek lehet semmi pénzért nem adnak idővel.” Vécsei Endre, Trenton, N. J., 251. osztályunk költői lelkületű tisztviselője, ki már sok szép verset küldött hozzánk, írja: “Nagyon szép a gondolat és az emlék naptár, mi is számítunk tiz naptárt megvenni és elküldeni a hazai rokonoknak, mert hála Istennek, van köztük ügyész, építész, doktor és tanító és mi nekünk is kedves emlék lesz ez a naptár...” A beérkezett levelekből, mint gyöngyszemeket, füzzük fel a következőket: Markotány István 43 éve osztályjegyző Monongahela, Pa.-ban, Danes Mihályné Tóth Mária, Traveskyn, Pa., 47-ik osztály jegyzője irja: “1893-ban jöttem Amerikába. A férjem is alapitó tag volt és örökös tisztviselő. Ő elhalt 1938-ban, azóta én vagyok a helyén. A családból húszán vagyunk az Egyesületben, 16 felnőtt és négy gyermek. Mink és Ntü Kalassay együtt lettünk tagok Mt. Carmel- ben ...” Németh János, a 84, Chicago, Ill.-i osztályunk 20 éve jegyzője, szerényen irja, hogy “Sajnálom, az én koromban úgy érzem, hogy nem jól néz ki már az ilyen öreg veterán képen, azért ez hadd maradjon. Annyit jegyzek meg, hogy családomból az unokákkal együtt 14-en vagyunk az Egyesületbeif.” * Akik két hazáért harcoltak: Tamás János, Leechburg, Pa., 150-ik osztály 21 év óta jegyzője, az első világháborút végig harcolta. Három fronton teljesített szolgálatot, négyszer megsebesült. “Ebben a háborúban három fiam szolgál a hazáért. Egy már életét adta, 1944 március 10-én, az Atlanti Óceánon a Leopold hajóval együtt, mint első osztályú rádió kezelő.” Varga Albert, Woodbridge, N. J., 250-ik osztály, Beregmegyei származású jegyzője az első világháborúban három évig harcolt, háromszor sebesült meg. 1921-ben jött Amerikába. “Mint amerikai polgár bocsátottam két fiamat Amerika megvédésére. Berti fiam Saipan Is- landon, 1944 junius 20-án, életét adta a hazáért.” Fedorkó András, Buffalo, N. Y., 50 oszt., az első világháborút végigharcolta, 1919-ben, a Kálvin téri templomban, Budapesten, esküdött Járó Etelkával. 1921-ben jöttek Amerikába. Odaát karddal harcolt, itt a testvérszeretet fegyverével dolgozik. * Akik évtizedek óta szolgálnak: Demeter László József, Phoenix- ville, Pa., 27-nél 30 éve, Szarka Ferenc, Brownsville, Pa., 85-nél, 1908 óta, 37 éve, osztály tisztviselő, Oláh Sándor, Muskegon, Mich., 74-nél 24 éve, Papp Károly, 186, Bucyrus, O.- ban 26 éve, Perczel Imre, Toledo, O.-i, 73-ik osztálynál, 26 éve, Balázs Menyhért, Massena, N. Y., 214- nél, 20 éve, Kovács Sándor, New Castle, Pa., 11-nél, 25 éve, Vass József, Allegheny, Pa. 48-nál, negyven éve. Molnár Sándor, Palmer- ton, Pa., 209-nél 20 éve szolgálja Egyesületünket mint osztálytisztviselő. Bakó István, 38 éven át volt osztálytisztviselőnk, 1946 május 17-én, meghalt. Betegsége alatt és azóta felesége végezte a munkát. “Nem tudom én: melyik volt szebb, melyik dicsőbb, melyik nagyobb? Csak áldom az Istenemet”, hogy vannak a régi hithősökre emlékeztető, buzgó emberek vannak, akik önzetlenül dolgoznak a testvériségért és az amerikai magyarság javáért! Az eddig beérkezett levelek alapján ezeket közölhettem. Ha megjönnek a többi levelek, sor kerül más adatokra is. Igaza van Gyurkó Andrásné szül. Nagy Róza, 315 Caro, Mich.-i osztályunk jegyzőjének: “Képet csináltatok, elküldöm, és köszönettel veszem, mert ez igen nagy megtiszteltetés az Egyesülettől.” De az is igaz, hogy a Református Egyesület nagy családja minden tagjának megtiszteltetés és öröm az Egyesületért dolgozni és a nagy család tagjait jobban megismerni. Az ötvenéves jubileumi esztendő legyen eredményes munkánk, egy-' más megismerésének, testvér szivek egymásra találásának áldott esztendeje. Dr. Újlaki Ferenc. t lO% SAVED NOW OR 100% TAKEN BY THE AXIS LATER! BUY WAR BONDS
