Fraternity-Testvériség, 1944 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1944-04-01 / 4. szám

TESTVÉRISÉG 5 Egyesületet és az Egyházat, mind kifejezőbbé, munkásabbá tegyék. Betthoven csudálatos zenét irt. Olyan cso­dálatos szépet, hogy az akkori zeneeszközök nem is tudták igazán visszaadni. Az egykorú feljegyzések azt mondják, hogy Betthoven ze­nemüvét először egy nyomorúságos faládára ki- feszitett drót húrokon játszották el. Szegényes eszközökkel rendelkező világba született, de ar­ra inspirálta az embereket, hogy alkalmas esz­közöket teremtsenek. Adjatok eszközöket, hogy kifejezhessem magamat! Az egyszerű fadobozra erősitett dróthuroktól hosszú volt •az ut a Fil­harmonikus zenekar eszközei megteremtéséig, de a gondolat, az érzés, a zene kitermelte az eszközöket. Semmink sem volt az amerikai magyar re­formátus élet ke’zdetén. Semmink sem volt csak a jobbak, a Molnár Istvánok, a többiek, az Egy­házat, a Református Egyesületet megszervezők lelkében a látomás, az Isten és emberszeretet gondolata. Előbb szegényes felszerelésű egyhá­zak, kezdetleges berendezkedésű Református Egyesület által fejezték ki a hit és testvériség isteni gondolatát. De .csodálatos ereje van a lá­tomásnak. Mindig alkalmasabbá tette Reformá­tus Egyesületünket a testvérsegités gondolatá­nak munkájára. Hálásak vagyunk a látomást látóknak, ala­pítóknak, de éppen olyan hálásak vagyunk azok­nak, kik a látomás kifejezésére, munkába állí­tására szükséges eszközöket tökéletesítették, év­ről évre alkalmasabbá tették. Az építőknek, a munkát tovább vivőknek: osztályaink tisztvise­lőinek, munkásainak, központi tisztviselőinknek, irodai munkásainknak, szervező karunknak. Bethlen Otthonunk tisztviselőinek, munkásainak. És mindenek előtt hálásak vagyunk Istennek! * ki sokunknak megadta azt az örömet, hogy meg­érhettük, megláthattuk a kicsiny mustármag te­rebélyes fává növekedését. Olyan terebélyes fá­vá, melynek levelei és gyümölcsei nemcsak a mi életünk szükségleteit elégítik ki, de ereje van arra is, hogy útjára indítsa Kossuth Lajos Ame­rikába érkezésének 92-ik évfordulóján, 1943 dec. 4-én, a Liberty Ship Louis Kossuth, a Kossuth Lajos Szabadsághajóját is. Mit érezhetne Bettho­ven ha zenemüvét a mostani Filharmonikus zenekar által előadva hallaná? Mit éreznének a már Istentől hazahivottak, mit érzünk mi, kik még itt vagyunk, mikor a Református Egyesület olyan naggyá növekedését, olyan sok irányú munkálkodását látjuk? ... Csak egyet: mélysé­ges hálát Isten iránt, tisztelő megbecsülést az alapítók, megépitők iránt. Csak azt érezzük, azt fogadjuk: Isten őrizzen minket attól, hogy az Atyáinkról reánk maradt drága örökséget elad­juk! Sokkal inkább megőrizzük, tovább épít­jük! Isten a bibliai József átal a békés időben magtárakat építtetett, hogy a megpróbáltató szükség idején a magtárakban levő élet táplál­ja a szükségben levőket. Az egész világot meg­rázó megpróbáltatás idején még világosabban látjuk, hogy Isten irántunk való jóságának és gondviselésének jele az, hogy megépíttette éle­tünkben a Református Egyesületet és általa a szükség idején életet, áldást nyújt. Mit hoz a jövő? A Reménységek Esztendeje után mit hoz a Hit Esztendeje? Bármit hozzon is, mi nem félünk. Nem féltjük befogadó és szülő hazánkat, nem féltjük a mi életünket, mert hiszünk Istenben. Tudjuk, hogy a lélek ereje nagyobb, mint a testté. Tudjuk, hogy a hitet és testvériséget el lehet nyomni, el lehet némitani, de annál elevenebb erővel tör életre. Mi hisszük, hogy a hit és testvérszeretet feltar- tózhatatlanul megy előre építő, sebeket kötöző, életetadó diadalmas utján. Azért neveztük el 1944-ik évet a Hit Esztendejének. Emberek elmehetnek, a körülmények meg­változhatnak, de Isten él, Ő tegnap, ma és mind­örökké ugyanaz marad. És élni fog Isten gon­dolata és az Ő akaratát cselekvő intézmény, még erőteljesebb életet fog élni Református Egyesületünk. Kossuth azt mondotta: “Mi elmehetünk, de te drága hazám, élni fogsz!” A Reménységek Esztendejének eredményei, áldásai után bízva lépünk a Hit Esztendejébe! Dr. Újlaki Ferenc. Invest today in BONDS for VICTORY

Next

/
Oldalképek
Tartalom