Fraternity-Testvériség, 1944 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1944-08-01 / 8. szám
TESTVÉRISÉG D ■ KOSSUTH LAJOS ÉLETE ÉS PÁLYÁJA Irta Áldor Imre Most, amikor annyi esztendő kitartó és áldozatos munkája után amerikai magyarságunk azt a kiváltságot kapta, hogy amerikai hazánk egyik hajója az egész világ által tisztelt nagy magyar nevével szelheti a tengereket: több oldalról megnyilvánult óhajnak engedve megkezdettük “Kossuth apánk” egyik népszerű életrajzának közlését. Az ő emléke soha el nem halványuló élénkséggel diszlik magyarságunk lelkében s meg vagyunk győződve arról, hogy az életrajz közlése által jó szolgálatot teszünk olvasóinknak. (Szerk.) (Nyolcadik közlemény) Még ennél is fontosabb mozzanat szemünkben, hogy Kossuth a Bach-korszaknak hivatalos stilusa szerint “néplázitó,” “rablókapitány” (Volksaufwiegler, Ráuberhauptmann) ékesszólásának nem csupán csodához közel járó hatásával, de e hatás nemességével és fönséges tisztaságával is egyedül áll a világtörténelemben. Ez a tanulatlan nyers tömeg, ez a vagyontalan egyszerű gubás nép, melynek a “jobbágy” cim századok óta egyet jelentett “a rabszolgával” saját hazájában; melynek kezén, szivén nyitva sajogtak még a mély sebek egy sokszázados múlt nehéz láncaitól; melynek ezer oka volt, hogy ne szeresse, millió, hogy leikéből gyűlölje régi gazdáit: szabaddá lett karját először is a haza védelmére emeli föl... Lelkesedésnek szent lángjába nem vegyül egy szikrája undok megtorlás- és bosszúvágynak. S ámbár a főnemesség egy része közönyösen szemléli a nemzet veszedelmét, más része Windisgrátz zsoldjába szegődik, még büntetni sem kiván, nehogy leszámolásnak vétessék a múltért, ami csak igazságos fenyitéke volna a közvetlen hazaárulásnak. Kossuthnak, a népszónoknak óriási erkölcsi nagysága itt jelentkezik a legszembetűnőbben. Pár napra terjedt mindössze a rögtönzött körút. Húszezer uj harcost állított ki a csata- sikra. Nem csoda, hogy Kossuth nehéz szívvel tudott csak lemondani a folytatásról... De mit tehetett? A képviselőház, mely nélküle mozdulni sem mert és birt, gyors futárral hívta vissza. Ferdinánd király szept. 25-én kiáltványt intézett Magyarország lakóihoz, melyben “Lam- berg gróf teljhatalmú királyi biztossá és az ösz- szes magyarországi hadag főparancsnokává;” másnap Majláth György országbíró ideigl. kir. helytartóvá; végre 27-én Vay Miklós miniszter- elnökké neveztetett. Szeptember 27-iki éjjel tartott ülésre érkezett meg Kossuth s indítványára a ház Lamberg kinevezését törvénytelennek dekralálta. Attól, hogy neki engedelmeskedjék, mindenkit eltiltott. Másnap a szerencsétlen királyi biztost a nép dühe a Lánchíd közepén fölkoncolta. Batthyány hivataláról és képviselői állásáról lemondott. A bécsi kormány pedig az álarcot végkép félrelökte. A parlament október 7-iki ülésében, melynek nyitányát az az örömhír képezte, hogy Roth és Filippovics császári tábornokok seregestül elfogattak, a ház elnöke egyéb iratok közt már olyant is mutathatott be, mely “Ferdinánd király” és “Récsey miniszterelnök” aláírással körülbelül ezeket tartalmazta: Mély fájdalmunkra a képviselőház Kossuth Lajos által törvénytelenségekre vezettette magát. Miért is: 1. Az országgyűlést ezennel feloszlatjuk. 2. Általunk nem szentesített határozatait érvénytelennek nyilvánítjuk. 3. Alárendeljük bánunk, Jellasich főparancsnokságának a Magyarországban levő összes seregeinket. 4. Magyarország hadi törvények alá vetettik. A hatósági gyűlések betiltatnak. 5. Mind azt, amit a bán parancsol, királyi hatalmunkkal határozottan mi parancsoljuk. 6. Lamberg gyilkosai a törvény teljes szigorával sujtandók. 7. Mi módon legyenek az összes monarchia közérdekei kiegyenlitendők, minden részek képviselőinek közremunkálásával fog meg- állapittatni. Schönbrunn 1848 október 3. Kossuth, aki triumphatori diszmenethez hasonló újabb kőrútjából épp ekkor tért vissza, e királyi iratot “ocsmány dolognak” nevezte, s kimondta, hogy aki ennek enegedelmeskedik: hazaáruló. A sors hatalmas keze is, úgy látszott, az igaz ügyet pártfogolta. Roth és Filippovics osztrák tábornokok 7500 emberrel kerültek hurokra. Jellasich hanyatt homlok szaladt Bécs felé. A sorkatonák csapatosan a nemzeti lobogó alá esküdtek. Bécsben újra lobbot vetett a forradalom s a polgárok meggátolták, hogy katonaság induljon Magyarország ellen. Kossuthot az utóbbi örömhir különösen felvillanyozta. Sürgetőleg javasolta, hogy az ország kormányzata mostantól a honvédelmi bizottságra ruháztassék. S Bécs, ha megszorulna, a magyar nemzet tettleges hálája felől biztosittassék. Nagy hatású beszéde után a ház elhatározta, hogy: 1. Mig az ország normális állapota vissza nem állittatik — a honvédelmi bizottmány mindazon hatalommal, mellyel az ország kormányának bírnia kell, felruháztatik. 2. A honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth.
