Fraternity-Testvériség, 1943 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1943-03-01 / 3. szám

TESTVÉRISÉG

9

vednek, yessünk egy pillantást feléjük is. Természetesen nem ez az első alkalom, mikor észrevesszük őket, hiszen mi figyeljük a világ eseményeit. Józanságunk ellenére is szédül a fejünk, mert mi csak azt tudjuk megérteni az eseményekből, ami emberi érzelmeken, természetes ösztönökön és józan meggondoláson alapszik. De állati ösztönök eszeveszettsége és ördögi indulatok tombolása a megértésünk körén kivül esik. Nem értjük meg és nem érthetjük meg a nazizmust és a fascizmust. Minden igaz emberi problémát meg lehet érteni és meg lehet oldani, akármilyen bonyolult legyen is a természete. A nazizmus és fascizmus kérdését nem lehet megérteni és nem lehet megoldani, mert még az alapelveiben sincsen semmi, amit emberi érzésnek, ösztönnek, vagy konstruktiv gondolatnak minősíthetnénk. így reánk az a feladat hárul, hogy ezt a romboló eszmevilágot kiirtsuk a föld kerekségéről. Ezen a téren mi megalkuvást nem ismerünk.

Elszorul a szivünk, ha az elgázolt nemzetekre, vagy a nazik szövetségeseire gondolunk. E nemzetek fiai nem tehetnek hűségnyilatkozatot hazájuknak, mint ahogy mi azt ma tesszük. Nem foglalhatnak állást az emberi szabadságjogok és a demokratikus eszmék mellett. Az ilyen tevékenységekért gyors, vagy lassú halál a büntetésük. Van-e ezeknek a szerencsétleneknek valami bizalmuk, mondjuk a jövőben, vagy bármiben is? Igenis van. Felénk, a szabadság hazája felé tekintenek sóvárgó szemekkel. Az egyetlen bizodalmuk Istenben vetett hitük mellett az, hogy a csillagsávos lobogó diadalmasan be fogja száguldani a világot, felszabadulást és a demokratikus fejlődés lehetőségeit hozva kis, védtelen nemzeteik számára.

Egyetlen nemzet sem szeret idegen lobogót látni határain belül. De én biztosithatom Önöket, hogy a csillagsávos lobogó megjelenését mindenütt örömmel fogják fogadni. Nem idegent látnak benne; úgy fogják tisztelni, mint egy felszabaditó barátot. Tudom, hogy Magyarország sem lesz kivétel.

A csillagsávos lobogó és Kossuth háromszinü szabadságzászlója nagyon jól megfértek egymás mellett az U. S. A. területén. A két lobogónak a szülőhazánkban való ölelkezéséből is csak áldás fakadhat; szabadság és egy komoly demokratikus államrendszer kiépítése. És bennem nem lehet megingatni azt a tudatot, hogy szülőföldünkön élő testvéreink biznak a csillagsávos lobogó diadalában.

Mi pedig dolgozzunk hűségesen és áldozzunk bizalommal, hogy reményeink valósággá váljanak. Hűségért és bizalomért nem jár jutalom.

És nekünk mégis lesz részünk jutalomban. A végső győzelem napján hazánkat nem fogja többé veszély fenyegetni; a kis nemzetek felszabadulnak és az U. S. A. vezetése alatt az “Atlantic Charter” elvei alapján a demokratikus fejlődés útjára lépnek. Ezeknek a dolgoknak a meglátása lesz a mi jutalmunk. Adja Isten, hogy ezt a dicsőséges napot mindannyian megérjük.

Kedves Atyámfiái! Nekünk csak egy hazánk van: az U. S. A. Csak egy hűségűnk van; a hazánk iránt való hűség. Ez hajthatatlan és oszthatatlan. De ez nem ellenkezik azzal, hogy kifejezést ne adjunk annak a szivünkből fakadó meleg érzésnek, bámulatnak és hálának, melyet a velünk szövetséges hatalmak iránt érzünk, azért az emberfeletti hősiességért, haláltmegvető bátorságért, mellyel a közös ellenség: a nazizmus és fascizmus ellen küzdenek.

Befejezésül foglaljuk össze a mi hűségnyilatkozatunkat és fogadalmunkat néhány pontban.

Mi magyar származású amerikaiak hálásak vagyunk az U. S. A.-nak, hogy minket gyermekeivé, polgáraivá fogadott, gondot visel ránk és megvéd bennünket.

Tudatában vagyunk annak, hogy hazánk rettenetes áldozatokat követelő, de önzetlen háborút folytat szövetségesei oldalán az emberi jogok, az emberi becsület és az emberi méltóság érdekében. Mi úgy akarunk hazánk segítségére lenni, hogy felajánljuk számára erőinket, javainkat és életünket.

Bízunk hazánk rendíthetetlen szilárdságában, erejében, mellyel le fogja győzni a poklok elszabadult ördögeit is. Mi bízunk a végső győzelemben.

Bízunk abban, hogy hazánk megőrzi számunkra a demokratikus elvek alapjára helyezett államrendszert, melynek egyik alaptétele az, hogy egyforma mértékkel osztja a polgári szabadság és a polgári jogok áldásait minden polgárára, tekintet nélkül származására, nyelvi, vagy felekezeti kötelékeire.

Bízunk abban, hogy hazánk meg fogja érteni azokat az ellentéteket, melyek minden egyes nemzetiségi csoport keretein belül mutatkoznak. Ezek az ellentétek azonban csupán politikai természetűek. Valóságban a különböző csoportok versenyeznek a hazájuk iránti hűségben, bizalomban és elsősorban a nazizmus és fascizmus elleni küzdelemben.

Bízunk abban, hogy hazánk a győzelem után bölcseséggel, jóakarattal és pártatlanul fogja megoldani a kis nemzetek bajos kérdéseit az “Atlantic Charterében leszögezett elvek alapján.

Kijelentjük és fogadjuk, hogy a hazánk iránt való hűségűnk az egyéniségünk legmélyéből, be-