Fraternity-Testvériség, 1943 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1943-07-01 / 7. szám
8 TESTVÉRISÉG COLUMBUS GUNNER GETS NAZI PLANES — Egy columbusi kalona-iagunk hősiessége — (From “The Columbus Dispatch”) At least one Columbus youth was in the thick of things when more than 100 Flying Fortresses battered the Sicilian rail-ferry port of Messina in the heaviest air blow thus far dealt upon Europe’s southern defenses, it was learned. He was Sergeant Andrew Poczik, Jr., son of Mr. and Mrs. Andrew Poczik, 310 E. Hinman Ave., South High School graduate and formerly employed at the Owens-Illinois Glass Company before he entered the air corps in June, 1941. In a stirring communique released from Allied headquarters in North Africa it was announced that the Fortress armada, the biggest ever dispatched from North Africa against a single target, rained many tons of bombs upon Messina’s port area and rail marshalling yards within the space of 18 minutes and shot down 19 enemy interceptors without the aid of fighter escort. And in one of these huge “Forts” Sgt. Poczik manned his guns while the huge plane plowed through a dense curtain of anti-aircraft fire and battled off the thrusts of enemy fighters that he described as “thicker than gnats.” Back at the home base Sgt. Poczik, who is 27, reported: “I got my second Jerry during that 18- minute run. It was the toughest fight I’ve ever been in. The enemy fighters were thicker than gnats in the shade.” At the Poczik home Saturday evening friends and neighbors crowded the front porch to hear the latest news from “Andy”, who seems to be somewhat of a hero on the South-side. His five sisters, all of whom are engaged in war work “to help bring the boys home sooner”, recalled that Andy always craved excitement. The times he had scored in football and baseball games for various teams on which he played were brought up and the fact that “he always wanted excitement” were also mentioned. “Lately though his letters have a more serious tone”, his mother declared. “Before, while he was at the various camps, he always wrote of the lighter things but when he was in that last big raid, the one we heard about Palm Sunday, he said: ‘Mother, I’m convinced that the Almighty God is with us in this scrap. He would have to be to help us live through this week.’ ” After joining the air force Andy was sent to Chanute Field in Illinois in August, 1941. From there he was transferred again and again until he had seen service at fields in Kansas, Texas, California, Florida, Oregon, Utah, New Mexico, Washington and Arizona. “He wanted to be a pilot but was unable to make it because of his eyes”, one sister said. “Then he joined the bomber crew and as a team they toured the country picking up experience. At one time he wrote that he was a bombardier.” He has another brother, Louis, who is 25, in the Coast Guard, and in addition to fighting to win the war he is buying bonds, his family said. Egyesületünk egyik ifjú tagja, egy Columbus, O.-i fiú is részt vett abban a nagy légi támadásban, amelyben több, mint 100 nagy amerikai hadigép intézett rettenetes támadást Sicilia legnagyobb vasúti gócz- pontja, Messina ellen felülmúlva minden eddigi európai légi támadást. Ifj. Poczik András őrmester, aki a Columbus, O.- ban 310 E. Hinman Ave. alatt lakó Poczik András és neje derék fia még 1941 júniusában vonult be a repülő osztaghoz. Előzőleg az ottani felső iskola elvégzése után az Owens-Illinois Glass Company alkalmazottja volt. A szövetségesek főhadiszállásáról érkezett hivatalos tudositás szerint az Észak Afrikában összpontosított bombavetők több száz tonna bombát zúdítottak Messina kikötőire és vasúti központjaira s a 18 percig tartott támadás alkalmából 19 ellenséges repülőt hoztak le minden kisérő osztag nélkül. Az egyik ilyen bombavetőn teljesített szolgálatot Poczik András testvérünk, mint a támadó fegyverek kezelője, miközben gépjük a támadást elhárító ellenséges repülők sürü fátyolén át szelte a levegőt s ütközött meg azoknak sürü rajban ellenálló tömegével. Amint visszaérkeztek a repülő telepre, Poczik testvérünk, aki még csak 27 éves lesz augusztus 5-én — ezt a támadást, mint ily minőségben már másodszor végzett teljesítményét, minden eddiginél a legrettene- sebbnek mondja el. A Poczik-portán szomszédok, rokonok és barátok nagy sokasága gyűlt össze a ház előtti porchon, hogy további részleteket hallhassanak derék “hősünk”-ről, a mindenki által szeretett “ANDY”-ről. Lajos nevű öccse mellett, aki szintén derekasan veszi ki részét a haza szolgálatában, 5 leánytestvére van, akik valamennyien hadiiparban dolgoznak, mint mondották, hogy a “fiuk mielőbb hazajöhessenek.” Elmondották, hogy Andy mindig olyan természetű volt, aki az izgalmakat kereste. Mint felsőiskolás fiú a football és baseball csapatok mindig egyik legaktivebb tagja is folyton az izgalmas pontokat kereste. “Legutóbbi levelei — mondotta édes anyja — csodálatosan igen komoly hanguak voltak.” — Azelőtt a külömböző katona telepekről irt leveleiben könnyed stílusban irt, de mióta ebben a legutóbbi nagy támadásban vett részt, amelyikről éppen ünnep napján értesültünk, ezeket irta többek között: “Kedves jó anyám, meg vagyok róla győződve, hogy a mindenható jó Isten velünk van ebben a rettenetes kavarodásban. Ő fog bizonnyal segíteni bennünket, hogy e hetet is átélhessük.” Bevonulása után Andy az Illinoisban lévő Chanute Fieldre került, onnan kiképzés után egymásután helyezték a Kansas, Texas, California, Florida, Oregon, Utah, New Mexico, Washington és Arizona repülő telepeire. “Andy mindig pilóta szeretett volna lenni — mondotta egyik húga — de erre gyenge volt a szeme s akkor bombavető gépre kérte magát helyeztetni s mint ilyen kapott elsőrendű kiképzést különböző telepeken.” — Lajos öccse, aki március 9-én volt 25 éves a Coast Guard-nál szolgál jelenleg s a bond vásárlásokban is alaposan kiveszi részét az egész család, “hogy mielőbb megnyerhessük ezt a háborút.”
