Fraternity-Testvériség, 1941 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1941-04-01 / 4. szám

6 TESTVÉRISÉG külete olyan, hogy se jó magyar nem akar lenni jó amerikaiassága rovására, se csak jó amerikai jó magyarsága kárára. Az amerikai magyar lelkűiét örök feszítője és a magyarság családjában egyedül­álló sajátossága éppen az, hogy lelki tusakodásai­ból az egyszerre birt jó magyarság és jó ameri- kaiasság gyönyörű és aj kristályosodását termeli ki. Lelki megnyugvást csak az kelt benne, lelki meg­nyugvással csak olyasmit helyeselhet, ami mellett egyszerre érezheti magát jó magyarnak és jó ame­rikainak. Az Amerikai Magyar Szövetség a legma­gasabb, a leghelyesebb és a legigazabb lelkületű mértéket állította fel, amikor mondanivalóiról azt állítja, hogy azok szülöhazabeli örökségünk és uj hazánk iránti kötelességeink végpontjai, pólusai között helyezkednek el. Minden attól függ, hogy helytálló-e a szövetségnek nyilatkozatával szemben táplált ez az igénye, vagy nem. Ha helytálló, akkor lehetetlen ellene, ha nem helytálló, akkor pedig le­hetetlen mellette foglalni állást. Lássuk most már ebből a szempontból a Nyilatkozat egyes pontjait: i. Az Amerikai Magyar Szövetség ben egyesült magyar származású amerikai polgárok teljes tudatában a világ legna­gyobb demokráciája, az Egyesült Álla­mok polgárságából folyó kötelezettségük­nek, készek azokat mindhalálig telj es­tem. i. American citizens of Hungarian origin, united in the American Hunga­rian Federation, are fully conscious of the duties which citizenship in the World's greatest Democracy, The United States, entails, and are willing and an­xious to fulfil such duties until death. A Nyilatkozat első pontja tehát annak a ki­jelentését tartalmazza, hogy teljes tudatában va­gyunk azoknak a kötelességeknek és kötelezettsé­geknek, amelyeket amerikai polgárvoltunk reánk nézve jelent és azokat mindhalálig készek is vagyunk vállalni és teljesíteni. Ez puszta tényként való leszögezése annak, amit minden ma- gyarszármazásu amerikai polgár érez. Annyira, hogy annak külön és ismételt bizonyitgatását egye­nesen megalázónak érezné magára nézve, amint azt egy korábbi cikkünkben mi magunk is meg­írtuk, lévén magunknak is az az érzésünk. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egyszer, együtt, ünnepélyes formában, a legfelsőbb fórumon ki ne nyilatkoztassuk azt, hogy mi mindnyájan polgár­eskünkhöz alkalmazkodó jó amerikaiak vagyunk. Pont ennek megtétele ment fel egyenként mindnyá­junkat a külön-külön való bizonykodástól és intézi el számunkra a kérdést az egész jelenlegi krízis idejére. Én a Szövetség Nyilatkozatának egy an- golnyelvü példányát felvittem a helyi amerikai lap szerkesztőjéhez, és kértem, hogy közölje lapjában. Egy perc alatt végigsiklott rajta a szeme és csak annyit mondott, hogy a másnapi számban jönni fog... és jött. Jóleső érzés töltött el csekély fá­radságomért. Úgy éreztem és ma is úgy érzem, hogy helybeli és vidéki magyarságunknak csak ja­vára szolgált annak a Nyilatkozatnak a közlése és eggyel több okunk van általa arra, hogy külön hü- ségnyilatkozások eszünkbe se jussanak. És különö­sen ez után az egységes nyilatkozás után nem is vár tőlünk ilyesmit senki sem. Annyiban tehát, amennyit ebben a tekintetben a Szövetség szólott, a legönérzetesebb amerikai polgárvoltom mellett sem találok kivetni valót. Más volna, ha valaki stréberségböl újra meg újra ilyesmivel zaklatna vagy futkosna. Úgy adnám ki az útját, hogy azt sem tudná, melyik lábával lépjen előbb. 2. Az Amerikai Magyar Szövetség­ben egyesült magyar származású ameri­kai polgárok tökéletesen tisztában van­nak azzal, hogy az Egyesült Államok sa­ját függetlenségének kivívása óta, — a- melyért magyar elődeink élükön Kovács Mihály ezredessel, önként oda áldozták életüket, — mindig hűséges volt a Füg­getlenségi Nyilatkozatban megtestesített eszmékhez és mindig felkarolta a más ha­talmak által függetlenségükben fenyege­tett nemzetek ügyét. 2. American citizens of Hungarian origin, united in the American Hunga­rian Federation, are fully aware that the United States over since the gaining of its own independence — for which our Hungarian forebears — with Colonel Michael de Kováts at their head will­ingly sacrificed their lives — true to the principles embodied in the Declaration of Independence has always supported the cause of nations whose independence was threatened by another power. A Nyilatkozat második pontja annak a kije­lentését tartalmazza, hogy a Szövetségben egyesült magyarszármazásu amerikai polgárok előtt isme­retes az a tény, hogy a saját függetlenségének ki­vívása óta az Egyesült Államok mindig hűséges volt a Függetlenségi Nyilatkozatban (Declaration of Independence) lefektetett elvekhez és mindig fel­karolta állami függetlenségükben más hatalmaktól veszélyeztetett nemzetek ügyét. Nos, ez tény. És mint amerikai polgároknak ennyit valóban illik tudnunk fogadott hazánk lel- kületéről. Különösen nekünk magyaroknak, akik­nek 1848—49-es szabadságharcánál egy szabad­ság-küzdelmet sem kisért nagyobb csodálattal és rokonszenvvel Amerika; s akiknek Kossuth-jánál egy más nemzet hősét sem fogadta szabad földjén nagyobb rajongással Amerika. Ha valakinek, ak­kor nekünk illik tudnunk, hogy Kossuth pont azért jött az Egyesült Államokba, hogy ennek az országnak már akkor közismert szabadságpártoló lelkületéhez apelláljon. Kossuth és az 1849-es emigráció igenis ismerte az Egyesült Államok lel- kületét, vájjon nem szükséges-e nekünk is emlé­kezetünkbe idézni, hogy milyen lelkületű ország­nak vagyunk is mi immár nem a menekültjei, re- fugeejai, hanem a polgárai f

Next

/
Oldalképek
Tartalom