Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-01 / 2. szám
OFFICIAL ORGAN OF THE HUNGÁRIÁM REFORMED FEDERATION OF AMERICA Published monthly [=] Főszerkesztő—Editor in Chief: STEPHEN MOLNÁB Felelős szerkesztő—Managing Editor: GEORGE KEREKES BORSY Subscription $2.00 a year Előfizetés $2.00 Megjelenik havonta [=] T ársszerkesztők—Associate Editors: EMERY KIRÁLY and EDMOND VASVÁRY Entered as second-class matter August 10, 1936, at Pittsburgh, Pa., under the Act of August 24, 1912. Acceptance for mailing at special rate of postage, Act of February 28, 1925, authorized August 13, 1936. VOLUME XVIII. OUR CHILDREN’S YEAR FEBRUARY, 194« A hajósnak a tengeren, a kutatónak ismeretlen világrészeken iránytűre van szüksége, ha nem akar eltévedni. Ködbeveszö tenger, ismeretlen ország az élet is; aki itt tájékozódni akar, világnézetre van szüksége. Hogy jó-e az iránytű, az attól függ: helyesen mutatja-e az utat; hogy jó-e valamely világnézet, az attól függ: tud-e egyáltalán utat mutatni a mai élet bábeli zűrzavarában. Sohasem volt tehát annyira fontos tudni, hogy mit tanít a keresztyén világnézet, mint ma. Mielőtt felelnénk a kérdésre, legelőször is szögezzük le, hogy az emberben kétféle ösztön él. Az egyik a föld felé, a másik az ég felé vonzza. Szépen szemlélteti ezt az egyik világhírű olasz festő, aki két vitatkozó tudóst ábrázol világszerte ismert képén. A fiatalabb tudós az előtte elterülő világ felé tárja ki kezét, a másik, az idősebb az ég felé mutat, mint ahonnan származnak mindenek. Két ujjmutatás: két világnézet. Melyiknek van igaza? Az egyik azt mondja: Szeresd az életet, a kézzelfogható valóságokat. A másik elfordul az élettől, tulvilági hatalmak szolgálatába szegődik. Az egyik aranyserleget köszönt a világra, a másik komoran takarja el szemét, hogy virágokat se lásson. Az egyik azt mondja: Csak az van, ami látható. A másik azt mondja: A legnagyobb valóságok láthatatlanok. Annyi bizonyos, hogy a világ szerelmeseinek sohasem jutott volna eszükbe, hogy kórházakat építsenek, árvaházakat létesítsenek, ők elmerülnek önmaguk és a földi javak szeretetében. Viszont a világtól elforduló, minden földi szépségtől irtózó világfelfogás hívei sohasem épitették volna meg Velencét, sohasem Írták volna meg az Énekek Énekét és sohasem neveltek volna Rafaeleket — amint ezt egy nagy gondolkodó megállapította. Az egyik világnézet hivei rabjai lettek a világxak, a másik nézet hivei pedig menekülnek a világból; kolostorokba zárkóznak és szőrcsuhát öltenek magukra. Jézus egyiket sem akarta. Nem akarta, hogy rabjai legyünk a világnak, de azt sem, hogy szá- nalomraméltó menekültjei. Jézus azt akarta, hogy ebben a világban éljünk, de nem ebből a világból származó erők segítségével. Szeresd az életet, hiszen Isten legnagyobb ajándéka, de ne feledkezz el arról sem, hogy egyszer meg fogsz halni. Munkálkodj a világban, mint az evangéliumbeli Mártha, de arról se feledkezzél meg, hogy mint Mária egykor, borulj le te is a Jézus lábaihoz, hogy isteni szavakat hallgass. Fontos, hogy megismerd a látható dolgokat, de ne tagadd meg azt sem, hogy láthatatlan erők tartják fenn a világot, mint ahogy a napnak éppen láthatatlan (ultraviola) sugarai rejtik magukban az életfenntartó erőt. — Amint látjuk tehát: Jézus az emberben a kétféle ösztönt összhangra hozza. Az Ő világnézete az ellentéteket kiegyenlítő béke világnézete. Összhangot és békét a szeretet szelleme sugall. Röviden tehát igy fejezhetjük ki: A keresztyénség a szeretet világnézete. Azt kell még hozzátennünk, hogy ennek a világnézetnek a súlypontja nem a földi, hanem a tulvilági életbe esik. A földi élet értelmét is az örökélet valóságában magyarázza. Okot és célt abban a legfőbb valóságban ért meg, amelyet Jézus Istennek atyai személyében mutatott meg, akinek dicsőségét világok szivverése dörgi, akinek bölcsességét hirdeti a szférák harangszava s akinek kegyelme a keresztről részvéttel tárja ki karjait az emberiség felé. A lét értelme: Isten dicsősége. Ez a mindent az isteni dicsőség napfényében látó világfelfogás a keresztyén világnézet lényege. Az egészet pedig Kálvin hatalmas mondatában foglaljuk össze: “Isten a világot azért teremtette, hogy az Ő dicsősége megvalósulásának szintere legyen.” Vecsery János. KERESZTYÉN VILÁGNÉZET
