Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-10-01 / 10. szám
22 TüSTVÉKlSKG gyár szellem is lehanyatlik Amerikában, de akkor már oly mértékkel gazdagította Amerikát, hogy dicséret és dicsőség fogja illetni. És minden magyar származású amerikai büszke lesz származására és csak szeretettel fog gondolni Magyaror- zágra és a magyar nemzetre. * A faj, nyelv és szellem fejezetekhez a következő megállapításaim vannak. Kezdetben tiszta faj és tiszta szellem van. A kettő együvé tartozik. Mindkettő különálló, de nem független egymástól — egymáshoz kötött. Nem tudom elfogadni azokat az elméleteket, amelyek a szellemet a fajból, vagy fordítva származtatják. A tiszta szellem és tiszta faj, nem származik egymásból, sem nem valamiből, hanem van — adottság — Istentől eleve elrendelt egy nép számára. Egyformán fontos mindkettő — a faj az anyag, a szellem az alkotó. A tiszta szellem első alkotása a tiszta nyelv. Mivel saját terméke, a szellem csak ebben tudja magát a lehető legtökéletesebben kifejezni. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy más nyelven nem tudja magát kifejezni. Ki tudja, csak nem tökéletesen. Ez kényszerhelyzet számára és itt a nyelv csupán eszköz.) A nyelv nem csak eszköz, hanem kapocs a faj és szellem között. A nyelv külsőleg is dokumentálja a faj és szellem mivoltát. Addig, amig egy fajnak saját nyelve van, addig szelleme is van. (Lehet, hogy a szellem mást nem is tudott alkotni, csupán nyelvet, de ez is elegendő a faj és szellem összekapcsolásához. ) A faj, nyelv és szellem az idők folyamán nem maradt meg tisztának. Más fajok, nyelvek és szellemekkel való érintkezés folytán uj faji, nyelvi és szellemi keveredést, azaz összetételt hozott létre. A tiszta faj, szellem és nyelv nem veszett el, hanem alap lett, a hozzátevődött fajok, szellemek és nyelvek együvé kapcsolódtak úgy, hogy e keveredés eredménye egy uj faj lett. Hogy minek nevezzük ezt az összetételt, nem lényeges, mireánk csak annyi tartozik, hogy a keveredés folytán egy olyan összetételű faj állott elő, amely más összetételű fajoknál nem található. Ennyiben uj faj. A tiszta faj itt is dominál, de a többi fajok is szerves részei az uj összetételnek. így jött létre a magyar is. Részemről, és úgy érzem jogosan, fafjnak fogom nevezni. Ebből az összetett faj, nyelv- és szellemből indult meg minden, ami magyar. Ennek az összetételnek termékeit keressük ma is, amikor azt kérdezzük, hogy “mi a magyar”. Magyar faj, magyar nyelv és magyar szellem van. (Ezt minden olyan elmélettel állítom szembe, amely azt mondja, hogy nincs.) Hol kell keresnünk? Ott, ahol a magyar faj leg- hivebben megőrizte eredeti állapotát — a magyar faluban. Ki a magyar tehát? Az, aki legtisztábban őrizte meg faját, nyelvét és szellemét, azaz kiben a keveredésen kivül dominál a magyar faj. Mi a magyar? Az magyar, amit ez a faj létre hoz és az magyar, ahogyan ő látja az egyes dolgokat. Még akkor is magyar, ha rosszat hoz létre, vagy ha rosszul látja az egyes dolgokat. Hogy a magyar “magyar” jelzőt nem magyar fajuakra is lehet alkalmazni, az kétségtelen, de csak akkor, ha a nemzetnek szerves tagjai. (Nemzet itt kulturközösség, azaz szellemi közösséget akar jelenteni.) Az asz- szimiláció ténye tagadhatatlan, mégis rá kell mutatnom azokra az óriási nehézségekre, amelyet egy idegen faj, nyelv és szellem asszimilációja jelent. Hisz éppen az amerikai magyarsággal kapcsolatosan meg lehet állapítani, hogy milyen nehéz egy egészséges és erős faji, nyelvi és szellemi öntudatot legyőzni, még akkor is, ha olyan kedvező talaj van rá, mint Amerikában. A magyar faj, nyelv és szellem átformáló erejében rendületlenül hiszek, de nem szabad elfogadnunk mindenkit magyarnak, aki talán csak annyit tud magyarul, hogy “én magyar vagyok”. Az asszimiláció nem csak szellemi, vagy nem csak nyelvi asszimilációt jelent. (Természetesen az idegen fajúnál szellemi és nyelvi asszimiláció a magyar névre jogosít.) Az asszimiláció csak akkor lesz teljes, amikor fajilag is asszimilált. Mikor ez megtörtént, akkor tulajdonképpen nem is asszimilált magyar, hanem magyar. Sajnos, az asszimiláció kérdésével itt nem lehet bővebben foglalkozni. IV. Hogyan lehet megoldani a kérdést? Az első feladat az amerikai magyarság megtartására a számbavétel. Tudni kell, hogy hányán vannak, hol és mit csinál az amerikai magyar ifjúság. Nehéz feladat, habár a Magyarok Világszövetsége és a new-yorki magyar könyvtár e téren szép munkát végez. Ez tulajdonképpen az amerikai magyaroknak a feladata, itt inkább arra szeretnénk rámutatni, hogy mit tehet a hazai magyarság. Először is meg kell alakítani a Magyar Ifjak Világszövetségét, akár a meglévő Világszövetség utján, akár mint külön szervezetet. Itt az a lényeges, hogy maguk az ifjak vezessék és irányítsák a dolgokat. Célja legyen úgy a szellemi, mint a társadalmi érintkezés. Ez a cél tág értelmű és minden, ami magyar, beleérthető. A magyar könyvkérdés is megoldásra vár. Jó volna, ha egy mozgalom megindulna Magyarországon, amely uj és régi magyar könyveket, amelyek többnyire a könyvpolc aljára, vagy a padra kerülnek, össze- gyüjtené és az amerikai magyarság számára ajándékozná. Hálásabb olvasója a magyar betűnek nem volna, mint az amerikai magyarság. Ezenkívül egyéni könyvcsere-akciót is lehetne meginditani. Értékes munka volna, ha a magyar állam minden
