Református ujság - Fraternity-Testvériség, 1940 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1940-06-01 / 6. szám
28 TESTVÉRISÉG EO AZ A* Szokatlan hirdetés. Egy amerikai nagy biztositó társaság legutóbb hatalmas hirdetéseket helyezett el a magyar napi és heti lapokban. Amit azelőtt sohasem tett... A hirdetésben sokan csak a felvonultatott számokat látták. Némelyek azonban mást is. Azt nevezetesen, hogy nagyon jóknak kell már lenni az országos magyar egyesületeknek, ha a nagy amerikai biztositó intézet "költséget és fáradságot nem kiméivé” hirdetni kezd közöttünk... Mi a “némelyek”-hez tartozunk. Csáji Mihály és Kiss Mariska voltak betegek, Kun István állandó szembajban szenved. A munkaképes öregek szorgalmasan dolgoztak a kertekben és az állatokat gondozták. Kiss János Daytonból junius elején bejött. Ő az aggmenháznak 26-ik lakója. A létszám állandóan emelkedik, mert újra több folyamodvány érkezett be öregektől. Az aggmenház élete májusban zavartalan és békés volt. LÉGY ÁLDOTT SZÉP TAVASZ! Légy áldott szép tavass!... a zárág feltámadt!... Újra láttam as én édes jó anyámat. Homlokomon ragyog szerető szent csókja, Mint csillag az égen, sugarait szórja. Ragyogj csillag, ragyogj! Légy az én vezérem, Tiszta sugaradnál az eget elérem. Légy áldott, szép tavasz!... a virág feltámadt... Újra láttam az én cdes jó anyámat! Pósa Lajos. ANYÁM Amikor bánat égeti lelkem S elfojtott sir ás didereg bennem: Egy kéz nyúl’ felém a messzeségből, Hogy megöleljen. TEHETSÉG-MENTÉS A falvak tehetséges gyermekeinek felkutatásáról nyilatkozott egy újságírónak Farkas István miskolci református püspök. Legutóbb a miskolci Lévay József református főgimnázium indított mozgalmat a tehetséges és szegény tanulók támogatására, s erre a célra Farkas püspök évi 150 pengőt ajánlott föl. Ugyanerre a célra Kun József dr. egyetemi tanár, a református egyházközség fög-ondnoka évi 200 pengő befizetésre kötelezte magát. Ezzel a tevékenységgel, amely remélhetően ki fog szélesedni, elsősorban a falvak földművelő lakosságának, a kisgazdáknak, zselléreknek, napszámosoknak és gyári munkásoknak tehetséges, de egyébként elkallódó gyermekeit fogják iskolázáshoz, neveléshez juttatni. Ez a mozgalom nagyon nemes és szépen egészíti ki a hódmezővásárhelyi református gimnázium tanári karának önzetlen munkáját, akik a maguk filléreiből alapot teremtettek évről-évre szaporodó létszámú tehetséges pa rasztgyermekek nevelésére. Nem kalandos gondolatokat akarnak megvalósítani, "a kitűnőek iskoláját” vagy "népfőiskolákat,” hanem a legtermészetesebb utón kezdik az életrevaló és tanulni vágyó parasztfiuk kiválogatását és kinevelését minden protekció, összeköttetés és elönyjutta- tás nélkül! KIRÁLY MÁTYÁS ÉS MÁTYÁS KIRÁLY Egy budai varga, Király Mátyás, felkivánkozott menni Mátyás királynak palotájába, de az őrök megállították, kérdezték felmenetelének okát. Azt felelte, hogy: — Ma Mátyás napja vagyon, ugyanezért hosszas életet akarok kivánni őfelségének, úgy, mint atyámfiának, mivel magamat is Király Mátyásnak neveznek. Ekkor az őr azt mondta neki, hogy: — Király Mátyás és Mátyás király között az a különbség, ami egy varga és egy király között vagyon. * NEM SZERETTE A SOK BESZÉDET Llogyha az élet néha rámbókol S szüretelek az örömből, jóból: Meleg jósággal hosszan, boldogan Homlokon csókol. Amikor munka görnyeszti testem, Hogy kenyerünket nap-nap megkeressem: Hite és csókja megérint titkon. Hogy cl ne essem. Bármit teszek és bármit mond a szám, És bármit mér az élet sorsa rám, Megérzi lelkem mindig s mindenütt: Velem vagy, Anyám! Velem vagy éjjel, napok hajnalán, Megosztozol a lelkem bubáján, — megáldott, örök, szent jóságodért Áldalak, Anyám! Móra László. Mátyás királyhoz (szokás szerint) sok külső országi tudósok iparkodtak. Eljött a többi között olyan Is, ki országunkban az ékesszólást akarta tanítani. Hogy ez magát a király előtt nevezetessé tegye, azt Ígérte, hegy ö akárminö csekély dologról is hosszasan tudna szólani. Elfordulván tőle Mátyás, azt mondotta magyarul (mely nyelvet amaz nem értett): — Még a csizmadiában se szeretem, ha kis lábra nagy csizmát varr. Ezzel kiadott a hosszasan szóló tanítón, BÁNATUNKBAN VIGASZTALT Mélyen tisztelt Titkár Ur! Nagyon szépen megköszönjük a Református Egyesületnek, hogy bánatunkban vigasztalni igyekezett és a 300 dollárt azonnal kifizették. Ajánlom honfitársaimnak, hogy álljanak be az Egyletbe. Kérem a jó Istent, hogy adjon erőt és egészséget az elöljáróknak, hogy sok évig tartsák fenn az Egyesületet. Maradunk tisztelettel Bridgeport, Conn. Kovács Gábor és neje.
