Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 25/1-4. (Budapest, 1902)

ADATOK A CEYLONI CHRYSOBERYLL KRISTÁLYTANI ISMERETÉHEZ. 311 A miből kitűnik, bogy a dr. MELCZER* és G

OLDSCHMIDT és P

REISWERK * által újabban talált alakjai közül az /(210), 7 (140) és (142) is jelen vannak. Ez utóbbi alakot G

OLDSCHMIDT munkájában r/-val jelöli, mivel azonban e betűt dr. MELCZER az (140) részére már lefoglalta s én úgy a felállí fásban, mint a megbetüzésben DANA** kézikönyvéhez ragaszkodtam, GOLDSCHMIDT e lapját zavar kikerülése végett O-val jelölöm. A *-al jelöltek pedig a chrysoberyllre nézve általában új alakok; de megjegyzendő, hogy a két utolsó, csupán egyszeri jelenléte s tökéletlen kifejlődése miatt, kevésbbé biztos. A formák száma tehát ezek kivételével 35-re emelkedett. A megvizsgált anyag minden egyes kristálya más-más jellegű ; minélfogva úgy az egyszerű, mint az ikerkristályok más-más typusnak felelnek meg. Az 1. számú kristályt (1. ábra) jellemzi a />(010) braehvvéglapnak túlnyomó kifejlődése, mely szerint az egész kristály táblás s mely ezenfelül az r(130) prismával kombinált váltakozó ismétlődésektől barázdás külsejű. Az a (100) makrovéglap csak mint keskeny csík van jelen, a mely azonban épúgy, mint az előbbi, igen fényes s a rostozásnak rajta meg csak nyoma sincs. A c(0(>l) básis az előbbinél nagyobb, nem rovátkos, de fénye csekélyebb. A prismalapok mint keskeny, de igen fényes csíkok sűrűn következnek egymás után, melyek között ott vannak a dr. MELCZER által talált s (210) és q (140) prisinák is. A dómák közül leginkább az /(011) és /. (021) vannak kifejlődve, a melyek lapjai azonban kissé kopottak; míg az .a? (101) makrodóma, a vele egy övbe tartozó piramisokkal: 0 (111) és n (121)-vel együtt — dr. MELCZER észleléseitől eltérőleg igen fényes és élesen tükröző. E kristályon az említett alakokon kívül az [111 . 010] és [021 . Tl 1 övekben egy igen élesen reílectáló piramislap is van, a melynek élei kissé kopottak. Indexét, minthogy két övben volt mérhető, közvetlenül az ővviszonvböl állapíthattam meg : simboluma : TT (131) mely a chrysoberyllre új alaknak bizonyult. Ez alakra nézve a következő méreteket nyertem: Mérve : Számítva : (131) .(101) = 47 = 3972' 47°40'58' (131) .(111) = 27^3374' 27

c34'28' (131). (Ili) = 83°2' 83° 0'26' Id. m. E. S. DANA: System of Mineralogie 1892. 229.