Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 24/1-4. (Budapest, 1901)

3-4. szám

276 D ; TUZSON JÁNOS biztos alapon. Ha azonban az illető fossil faj a recens genushoz hozzá van csatolva és összehasonlítólag pontosan le van irva, az esetleges tévedés a tudomány fejlődésével könnyebben ki lesz küszöbölhető, mint ha az a fos­síi faj pl. a Pinites-ek tág keretű tömkelegébe kerül és csupán eme tág keretnek s az ebbe besorozott, hiányosan jellegzett fajoknak megfelelően, az ide való sorozhatáshoz szükséges jellegek szerint van leírva. Minden­esetre áll az, hogy a természetes rendszerünk fajaihoz való besorozás az ana­tómiai szerkezetnek legkisebb részletekig való megismerését igényli ; a mi megint kövületeknél főleg attól függ, hogy megmaradt-e jól kivehetőnek az illető fa mikroskopi szerkezete, vagy pedig úgy el van rongálva, hogy épen a diagnostikai értékkel biró jellegek nem vehetők ki? Az ilyeneket azonban jobb leiratlanul hagyni, mint azokból valamely nagyjából jellegzett cso­portban, esetleg épen a változásoknak alávetett jellegek alapján új fajokat állítani fel. A tudomány érdekében kívánatos ugyan, hogy ily rosszul megtartott példányok is leírassanak. Ezek felismerhető jellegei azonban és a feltehető hovátartozás leírhatók a nélkül is, hogy az ily példányok genus és species nevet kapnának. A jelen dolgozat czélján kívül esik a fossil fák jelenlegi rendszerét részletesebben ismertetni ; csak meg akartam jelölni azt az elvet, a melyet a tarnóczi kövület meghatározásában szem előtt tartottam. A továbbiakban különben itt-ott lesz alkalmam konkrét hivatkozásokkal is bebizonyítani azt, hogy az anatómiai szerkezet alapján leirt fossil fafajok jelenlegi rendszere nem képezheti e tudományág eredmény tel] es továbbfejlesztésé­nek alapját. A tarnóczi kövület anatómiai szerkezetét az eddig leirt fossil fákéval összehasonlítva, azt találtam, hogy egyikkel sem egyezik, s a recens flóra Coniferái közül sem találtam olyat, a melylyel teljesen azonos volna. így tehát egy eddig le nem írt, kihalt fajjal van dolgunk, s mint ilyent iparkod­tam a lehetőség szerint a legkisebb részletekig jellegezni és recens flóránk rendszerébe beilleszteni. A vizsgálati anyagot részben a helyszínéről küldték, részben pedig személyesen gyűjtöttem. A mikroskopi vizsgálatokat egyrészt általam ké­szített és a göttingeni VOIGT és HOCHGESANG czégnél készíttetett, másrészt pedig a m. kir. Földtani Intézet által átengedett csiszolatokon végeztem, mely utóbbiak a Dr. FELIX vizsgálati anyagából valók s az intézet gyűjte­ményében vannak elhelyezve. Kedves kötelességemnek tartom e helyen Dr. MÁGÓCSY-DIETZ SÁNDOR egyetemi tanár úrnak e dolgozatom ügyében tett szívességeiért, BÖCKH JÁ­NOS földtani intézeti igazgató úrnak a szívélyesen átengedett vizsgálati anyagért és KONDOR VILMOS balassa-gyarmati m. kir. erdőmester úrnak, ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom