Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 23/1-4. (Budapest, 1900)

1-2. szám

18 SZÉPLIGETI 85. Lissonota bicincta n. sp. $ . A fej hátul öblösen kimetszett; a toroldalak homályosak; az utótor bőrneműen érdes, nem pontozott; a potrohízek selymesen fénylők, finoman bőrneműek, alig karczoltak, nem pontozottak; a második íz alig, a harmadik hosszabb szélességénél. Areola hiányzik. Fekete ; a rágók, a szájpajzs, a pikkely és előtte egy pontocska sárga ; a lábak vörösek, a mellső csípők többé-kevésbbé sárgák; a tomporok töve, a hátsóké egészen feketék, a hátsó lábízek kissé barnásak; a potroh az 1—2 varrat mentén vörös. — Hossza 4*5 mm., a tojócső valamivel hoszszabb, mint a potroh. Kis-Tétény és Kecskemét. 86. Lissonota rufitarsis n. sp. £ . A fej meglehetősen nagy, háta öblösen kivájt; az utótor érdes, nem pontozott, gyöngén csatornás; a 2—3 potrohíz harántan széles, finoman bőrnemű, selymesen fénylő; a toroldalak homályosak. Az areola szabálytalan ötszögletet képez. Fekete; a rágók, a szájpajzs és a pikkely sárga; a 2—3 potrohíz hátsó széle szines; a lábak vörösek. — Hossza 5 mm., a tojócső potroh hosszúságú. Budapest. 87. Lissonota errabunda HOLMGR. (punctiventris THOMS.) Budapest. var. 1. $ . — A fejtető és a vállfoltok sárgák, a csáp fekete. — P.Maroth. 88. Meniscus (Amersibia FORST

.) variipes n. sp. 9 . Az utótor durván és sűrűn pontozott. Az első potrohíz alig pontozott, fényes, a közepéig csatornás ; a második íz négyzetalakú, alig észrevehetően pontozott és karczolt, erősen fénylő. A fej és a tor fehéres szőrtől borzas. Az areola űlő, a discocubitálér nem törött, a hátsó szárnyak nervellusa a közepe alatt van megtörve. A karmok erősen fésűsek. Fekete; a csáp közepe felül vörösbarna; a szájpajzs, a pikkely, a potroh — az első íz kivételével — a czombok és a szárak vörösek; a szárak töve fehér, a hátsó szár barnás; a lábízek barnásak, a hátsókon a 3—4. íz fehér. — Hossza 11 mm., a tojócső a potrohnál rövidebb. Budapest: N.-Svábliegy, 1898 május hó 2-án.