Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)

1. szám

52 RICHTER ALADÁR apparatust. Opisthialis udvart képző cuticularis léczek, illetőleg nyúlványkák elmaradnak .... .... .... .... .... .... ._. Ruyschia clusiaefolia JACQU. 4. A bőrszövet hypodermalis víztartószövetet egyáltalában nem képez „. .... 5 — Csak a felső bőrszövet van typusosan kifejlődött s a k. m.-ben egy sejtsort képező hypodermalis víztartószövettel ellátva .„. .... „ „ „ „„ _ 7 — Ugy a felső, mint az alsó bőrszövet teljesen kifejlődött hypodermalis víztartó­szövettel bír (H. 0. JUEL, 1. c. Tab. II, fig. 22) .... .„. .„ „. .„ .... „ .„ 10 5. A palissadréteg a k. m.-ben két sejtsorból áll... _„ .„. ._. _ 6 — A palissadréteg a k. m.-ben egy sejtsorból áll .„. .... „. .„. __ „.. _ „11 6. A palissad két sejtsora együttesen is keskeny réteget képez, szemben a vaskos (s a Marcgraviaknál szokott módon kevésbbé laza) szivacsparencliymával. Astro­sclereidek gyéren fordulnak elő. Légzőnyilásaira nezve 1. a Marcgravia um­bellata-t. A mesophyllbe ágyazott kisebb edénynyalábjait kevésbbé fejlett sclerenchymgyűrű övezi. A levél fonákán gyantanemű anyagot secernáló üre­gek képződnek meglehetősen nagy számmal.* Marcgravia Sintenisii J. URBAN. 7. A mesophyllbe ágyazott kisebb rostedénynyalábok úgy a hadrom, mint a lep­tom felől sclerenchymívvel vannak ellátva. A palissadréteg két sejtsorból — A mesophyllbe ágyazott kisebb rostedénynyalábokat erős sclerenchymgyűrű övezi. A palissadréteg egy sejtsorból áll .„. .... .„. ... _ .. . .... 9 8. I. A substratumhoz tapadt levelek bőrszövetének radialis falai gödörkések ; hypodermalis víztartószövet nem képződik. Légzőnyilásainak zárósejtjei a hypo- és epibasalis részeken lekerekítettek (Tab. II, fig. 4s, .sj; az egész apparatus az epidermis sejtsorával egy színtájon áll. Az epidermis-sejtek papillaszerű kitüremlése csak a trichomképzés kezdetét jelenti, valódi szőr­képletek azonban sem itt, sem más fajoknál elő nem fordulnak. Palissadrétege egy sejtsorból áll s laza. Aránylag csekélyebb számú chloroplastjainak nagy­sága 7"5—ÍOO /u között ingadozik, számos, de apró keményítőszemcsét zár magában. Raphidok szórványosan fordulnak elő. Astrosclereideket nem találtam. II. Az orthotrop hajtás szabadon álló, bőrnemű levelei, minden kitüremlés nélkül egyenletes s sima cuticulával vannak borítva. Kissé az epidermis-sejtek közé mélyedt légzőnyilások zárósejtjei úgy az epi-, mint a hypobasalis rész felől cuticularis leczekkel vannak ellátva s főleg az eisodialis nyilást zárók vannak erősen, a k. m.-ben / \ módjára kifejlődve (Tab. IV, fig. 12c). Palissadrétege két sejtsorból áll. A nagy számban előforduló chloroplastok 5—7-5 /x, néha a 10 is elérik ; typusosan fejlődött astrosclereidek nagy számmal Marcgravia umbellata L. [Af. dubia H. B. K.] 9. II. Mind a két bőrszövet sejtjei a többiekéhez képest alacsonyak. A mesophyll myceliumfonálszerűleg elágazó, violaszürke s tagolt váladéktartó (tejes ?) csövei a speciest jellemzik. Légzőnyilásaira nézve 1. a M. umbellata-t. Marcgravia rectiflora TR. et PL. 10. A palissadréteg két sejtsorból áll: a) I. A plagietrop hajtás leveleinek mind a két bőrszövetén a sejtek papillaszerűen * WITTMACK a M. umbellata-nál Fl. Brasil. 1. c. is jelzj. En, megfelelő vizs­gálati anyag hiányában e képletek részletes vizsgálatába nem bocsájtkozhattam; de sejtem, hogy előfordulásuk, alkotásuk, számuk systematikai jelentőségű lehet.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom