Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 22/1-4. (Budapest, 1899)

1. szám

42 RICHTER ALADÁR semre, de csakis az (orthotrop) virágzó ág (bőrnemű) leveleiből; a meddő (plagiotrop) ág levelei képviselve sincsenek a nevezett herbáriumban és valószínű, hogy így van ez más gyűjteményekben is, mivelhogy a Marc­gravia-k heterophylliá-ja a gyűjtők figyelmét a legtöbbször kikerülte.* Előre bocsájtom, hogy a nevezett fajokra nézve csakis a histiologiai szempontokat tekintem mértékadónak, mert pl. a chloroplastok desorganisatiója a szárí­tott, de a meleg vízzel kezelt levélrészletekben is olyannyira előrehaladott volt, hogy azok a pontosabb vizsgálatra merőben alkalmatlanok valának. A Marcgravia rectiflora bőrnemű levelének k. m.-i képe mondhat­nám typusa a Marcgravia-genust jellemző (bifacialis) levélszerkezetnek. A felső bőrszövet erősen kifejlődött különben egy sejtsort képező hypoder­malis víztartó szövettel bír. a melynek sejtjei az epidermis alacsony, mond­hatnám apró sejtjeihez képest feltűnően nagyok, radialis falaikon pedig a megfelelő likacsokat tüntetik fel. A Marcgraviák-nál általában isodia­metrikus, polygonalis s egyenesfalú epidermalis sejtek meglehetősen vastag s sima cuticulával vannak bevonva a M. rectiflora-11 ál. Tűkristálykák nagyobb mértékben való kiképződését a hypodermalis víztartószövet sejt­jeiben észleltem; a mesophyll raphidjai pedig, a mennyiben azok a palis­sadparenchymában fordulnak elő, ez esetben is szembetünőleg a palissad­sejtek hossztengelyéhez alkalmazkodnak (Tab. ill, fig. 10h). A meglehetősen tömött szivacsparenchyma az assimilationalis rend­szerben, szemben az egy sejtsort képező palissadréteggel túlnyomó ; chloro­phyll tartalmára nézve általában gazdag s a M. umbellata-éhoz hasonló astrosclereidek előfordulása itt is gyakori jelenség. A fajra nézve felette jellemzők lehetnek azok a myceliumfonalszerűleg elágazó s tagolt csövecskék, a melyek vakon végződő, rövidebb-hosszabb kitüremlésekkel és — ügy látszik — szürke-violába játszó tartalommal bírnak; a mesophyllt keresztül-kasul behálózzák, sokszor — főleg a palis­sadrétegben gomolyokká is kúszálódnak (Tab. III, fig. iOm). Természe­tüket a szárított példákból készült praeparatumokon közelebbről meg­ismerni nem lehetett, de valószínűnek tartom, hogy ezek a csövek színük­nek megfelelő, tehát szürke violába játszó tartalommal telvék s alighanem a tagolt tejes(?)-csövek kategóriájába tartoznak. Természetesen az élő növény vizsgálatából merített adatok adhatnák meg e tekintetben is a szükséges felvilágosítást. Hasonló képletek előfordulása a Marcgraviaceae eddig vizsgált fajai­nál tudomásom szerint egészen ismeretlen. * Akárcsak pl. a Nymphaea Lotus-nál. — Lásd: Dr. R ICHTER ALADÁR : A Nílusi Tündérrózsa vagy Ál-Lótusz a magyar Flórában. (Természetrajzi Füzetek, XX. (1897.) köt., 208. s köv. lapjain). I

Next

/
Oldalképek
Tartalom