Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 21/1-4. (Budapest, 1898)

3-4. szám

DE SPECIEBUS ödONTITIDUM HUNGARLE. 469 Helvetia : Zürichberg. Svecia: In insula Muskő (legit LEVIN, in herb. HAYNALD !). Synonyma

: Euphrasia Odontites [}, LINNÉ

, Spec, plant. 604. Fl. Danica 625! WILLD., Spec, pl. III. 194. SCOP., Fl. Cam. II. 435. pro parte. KITTEL

, Taschenbuch 1844. 321. E. verna BELL., 1. c. E. silvestris maior purpurea latifolia COLUMNA, Ecphr. I. 201, t. 202. Fig. 1, ni figura ad 0. canescentem pertineat. E. Odontites ß verna GAUD., FL. Helv. IV. 113. E. Odontites var. latifolia SCIIULTES, Fl. Austr. II. 1800. 65. C. KOCH, Linnaea XVII. 289. 1843. Hartsia verna RCHB., fil. Icon. XX. t. 107. aE. Odontites ß? verna» PEKS., Synops. II. 150. Odontites verna RCHB., Fl. Germ, excurs. 359. 1831. Od. Odontites WETTST. in ENGL

, et PRANTL, Natürl. Pflanzenfamil. IV. 3. Abth. 102. 1*93. non (L.) BORB. p. 462. E. Odontites ß verna LAM. et DC., Fl. Fr. III. 1805. 474. O. ruhra A vulgaris G. BECK, FL. v. Nieder-Oesterr. 1063, non MOENCH ! [j var.

pratensis WIRTG., Fl. der preuss. Rheinprov. 1857. 337. (Euphr. sive Odontites verna autor. il. Germ., non. BELL., Od. rubra var. macrocarpa WAISB., Oesterr. Botan. Zeitschr. 1897. p. 6. Euphr. Oilontites KERN. ? Vcgetatioiisverhältn. Nr. I2S6|, aberratio levis Odontitidis vernae magis continentalis, non adeo ac (). stenodontá ah Oilontitiile verna recedit, et huius forma aestivalis esse videtur. Differt ab 0. verna bracteis paulo minoribus

: inferioribus flore fere duplo longioribus, superioribus florem circiter a?quantibus aut paulo superantibus, calyce fructifero autem paulo longioribus, in apice racenii breviter comosis, foliis paulo angustioribus, caule ramosiore, calyce paulo minore etc.. ab (). stenodontá caule simpliciore, liumiliore, ramigero haud interfoliato, foliis minus acuminatis, inter inflorescentiam terminalem et ruinös summos absque flore nullis interjectis, calyce fructuque paulo majore, ab O. (Jdontitide demum iam longius distat

: caule haud interfoliato, bracteis ealyeisque dentibus magis elongatis, his angustioribus, foliis paulo latioribus, minus acuminatis, calyce maiore. Capsula calycis longitudinem paulo superat, oblonga, apice rotundata. Hazánknak kivált a nyugati részein terem. Legelőször Yörösvágás (Redlschlag) vetésében W

AISBECKER ismerte föl (1896 jul. 20.; 750 mt.), de gyűjteményemben megvan Gősfa ilS82^zept. 4.), Récse (Zalavárm., 1SÍK5 szept. :>.) és Szent-György (Pozsonyvárm., 1873 szept. 15.) határából is. Bohemia merid.: Unterhaid (Topitz 1887 jul. 17.). Germania: Bitsebe, Weissenburg (E. Odontites F. SCHULTZ, Herbar. normale, cent. 2. lü9(jul.J, non L.). Svecia

: Upsala ! (FRIES).