Mocsáry Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 18/1-4. (Budapest, 1895)

Tartalom

mivel hátrább kezdődik ; felső karélya domborúbb ívben megy s rendesen hullámos szélű, az alsó enyhébb ívben emelkedő s épszélű; általában na­gyon magas, magassága többnyire nem foglaltatik háromszor a hosszában ; a fark heg} T e felé nagyon fokozatosan alacsonyodó s meglehetősen hosszú és hegyes csúcsban fut ki. Méretek (mm.-ben) Bra? só Brassó Brassó Egész testhosszaság __. _._ ... 37 34 33-5 A fej hossza ___ ___ 6-5 6-5 6 A fej szélessége.... ___ ___ 5 4-75 4*5 Az orrcsúcstól a cloaka hátsó széléig 17 16 16 A fark hossza.. 20 18 17-5 A fark magassága ___ 7 6-5 6 À mellső végtag távola a hátsótól 8-5 7 7-3 A mellső végtag hossza __. „. 7-5 7'5 6-5 A hátsó végtag hossza.-. 5*5 ü 6 A színruha fejlődése. Fiatal álczák a test felső felületén halavány sárgás-barna színűek; a fej, törzs és a fark oldala apró, sötétbarna, csil­lagképű pigmentpontokkal behintett, — e pontozástól azonban a törzs fele magasságában vízszintesen húzódó sárgás foltsor szabadon marad. A sár­gás foltok nem másnemű pigmenttől erednek, hanem csupán a test tiszta alapszínét képviselik; meglehetősen nagyok, szabálytalan alakúak s a hátsó végtag beízülése fölött (mint a M. Montandoni álczáján) felfelé ka­nyarodva, a fark húsos részének felső széléhez közel terjednek tova. Á fark uszóhártyáját gyéren s egyenletesen eloszlott barna pontozás lepi el, mi által az uszóhártya mintegy füstössé válik ; felső és alsó széléhez közel fényes fehér pettyezés vegyül a sötét pontozás közé. Az irist aranysárga alapon gyérhintésű sötét pigment borítja; belső széle tiszta aranysárga; a pupilla szélességében sötét sáv szeli át. A kopoltyuk élénk sárgás-vörös színűek, gyéren pigmentesek. A test alsó oldala fehéres, gyenge arany­fényű. Ivari dimorphismus. Később (aug. 20-ika táján) az alapszín söté­tebbre fordul s ettől az időponttól kezdve nemük szerint más-más irány­ban fejlődik az álczák színruhája. A hímálczákon ugyanis a fej hátuljon, a törzs oldalán, a fark húsos részének alsó s felső széle mentében, valamint az uszóhártyán is kicsiny, sötétbarna kerekded pettyek tűnnek elő, a has élénkebb sárgás színt ölt s a sötét pettyek növekedtével a hason is barnás pettyek jelentkeznek. A nöstényálczák a hát tetején, a középvonal két olda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom