Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 17/1-4. (Budapest, 1894)

1-2. szám

A ZSUPANEKI FELSŐ-MEDITERRANKORÚ TÁLYAG FORAMINIFERÁI. FRANZENAU ÁaosTON-tól Budapesten. Orsovától északra a Cserna völgyében fekvő Zsupanek helységtől nyugatra fellépő neogenkorú tályagnak előjöttét először tüzetesebben Dr. SCHAFARZIK FERENCZ a magyar kir. Földtani Intézet 1890. évi felvételi jelentésében ismerteti, a mennyiben annak nemcsak geológiai viszonyait irja le behatóan, hanem a belőle gyűjtött szerves maradványok alapján a badeni tályaggal az egykoruságát kétségkívülien kimutatja. A közlött kövület-jegyzékben 32 molluska-fajjal társulva előfordult egy crustacea-maradvány, a Lithothamnium ramosissimum Ess. és a foraminiferák közül a Heterostegina costata d'ORB. faj, míg a többi e rendű alakoknak bő előfordulása a leírásban csak általánosságban van felemlítve. Utóbbiaknak megvizsgálására Dr. ZIMÁNYI KÁROLY úr nyújtotta nekem a módot, ki a mult évben az Al-Duna vidékén járva, a tályagból egy adagot gyűjtött és azt rendelkezésemre bocsátá. E tályag, a róla adott leírásnak megfelelően, kékesszürke színű volt. A benne előforduló nagyobb kövületekből két Columbella-héjat, a Buccinum (Zeuxis) Hörnesi MAY.-t, egy átmeneti alakot a Buccinum restitutianum FONT. és a Hörnesi MAY. között és egy kicsi Capulus-héjat sorolhatok fel. tályag vizben könnyen széteső és iszapolási maradéka, mely az agyagpróbának alig számbavehető részét teszi ki, nagyobbára szerves maradványokból és azok töredékeiből, alárendelten Quarzszemekből és csillámpikkelyekből van összealkotva. Az iszapolási maradékban a foraminiferák mellett mikroskopos nagyságú molluskák, echinus részek, egy ostrakoda-héj, egy halcsigolya és legalább két fajhoz tartozó ctolithok fordultak elő. A foraminifera anyagban a megállapított fajok ezek. Biloüulina ventricosa Ess. A két példány jóval gömbölyűbb a REUSS lerajzolta héjnál. — Mint ritkaság előfordul a kosteji homokos agyagban s a wieliczkai sóagyágban. Spiroloculina excavata d'ORB. Gyakori. — A felső-lapugyi tályagból, a kosteji homokos agyagból, a letkési tuffszerü homokkőből, nemkülönben a badeni tályagból és a wieliczkai sóagyagból ismeretes.