Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 16/1-4. (Budapest, 1893)

1-2. szám

mint az alfelnyilást is jól megkülönböztethetjük. Az egész készülék különben, mint a Rotatoriák legnagyobb részénél az egész test középvonalában és egész hosszában a petefészek fölött húzódik végig. A szájnyílást ugyan közvetetlenül nem figyelhettem meg, de tekintettel a kerékszervnek fent ismertetett helyzetére s tekintettel arra, hogy a szájnyilás valamennyi Rotatoriä-f&jnal a kerékszerv közepén, vagy hasoldali részében fekszik, nem habozom feltételezni s bizonyos fokig azt állítani, hogy a Cypridicola parasitica szájnyílása a kerékszerv belső területén, a hasoldalon nyílik, s e tekintetben a Notommata-, Pleurotrocha-, Proales-, Saccobdella- stb. nemek fajaira emlékeztet. Valamint a szájnyílást, úgy a garatot sem figyelhettem meg, de hogy a bélcsatornának e részlete sem hiányzik, az kétségtelen. E tekintetben elég lenne egyszerűen az eddig ismert Rotatoria-faj okra hivatkoznom, a melyek valamennyiénél megvan a garat ; de hivatkozom s érv gyanánt felhozhatom azt a körülményt is, hogy a Cypridicola parasitica rágógyomra oly távol fekszik a szájnyílástól, miszerint a kettő között okvetetlenül meglehetős hosszú garatot kell föltételeznünk. A rágógyoinor a Cypridicola parasiticá-n&k egyik jellemző része. A külső habitus, a kerékszerv szerkezete, sőt az egész belső szervezettség után követkéz tetve ugyanis a Notommata-, Pleurotrocha-, Proales-, Diglma- stb. nemek fajainak rágógyomrához hasonlítót tételeznénk fel, holott egészen a Philodinidae család fajaiéval egyezőt találunk. A Cypridicola parasitica rágógyomra ugyanis három karéjú s állkapcsai félholdformák, mint például a Rotifer, Philodina, Callidina stb. fajokéi. Az állkapcsok főrésze a félholdforma cuticula lemez, melynek felső csúcsa sokkal tompább mint az alsó, mely kissé kihegyesedett. Külső íves szegélye egészen sima, míg ellenben a belső közepén csúsosodott, a menynyiben a két főfognak végződéspontján két kis fogszerü dudorka emelkedik. A belső szegély két, végükön összeforrott vastagabb cuticula léczből áll, a melyek közül a belső gyengén íves, a külső ellenben kétszer hajlított s a kettő együtt egy íjjnak képét adja. (1. tábla, 1. ábra.) A két rágófog a rágólemez közepén egymással párhuzamosan s egymástól bemélyedt mezőtől elválasztva fut végig harántirányban és belső rágócsúcsuk, mint már fentebb is jeleztem, a belső léczen kis kiemelkedés kópében jelenik meg. A két rágó fogon kívül azonban a rágólemez egész fölületén egymástól egyenlő távolságban és egymással, valamint a főrágófogakkal is párhuzamosan éles vonalak láthatók, valószínűleg a mellékfogak. (1. tábla, 1. ábra.) A gyomorbelet a rágógyomorral bizonyára rövid bárzsing köti össze, a mely a ito/a/onYt-bélcsatornának egyik soha sem hiányzó kiegészítő része s a fajok szerint majd hosszabb, majd rövidebb, de ezen esetben biztos megfigyelése nem állott módomban. A gyomor maga különben egyszerű, hátrafelé, azaz a végbél felé elkeskenyedő tömlő s az utóbbitól bemélye-