Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 16/1-4. (Budapest, 1893)
1-2. szám
3 I eltérően itt már a Digononia és Monogononta csoportokat különbözteti meg, a melyek közül az első csoportot két, a test két oldalán álló, a másodikat pedig egy, a bélcsatorna alatt fekvő petefészek jellemzi. De rendszerét itt sem fejti ki teljesen, hanem azt csak nagyjában vázolja, mint az az alábbiakban látható. 1. Digononta. (Páros nó'i ivarszervvel.) Rotifer, Philodina, Actinnrus, Callidina, Adineta. 2. Monogonta. (Páratlan női ivarszervvel.) a) Melicertida. Floscularia, Stephanoceros, Melicerta, Lacinularia, Limnias, Oecistes Conochims. b) Uloricata. Asplanchna, Synchasta, Hydatina, Notommata. c) Loricata. Rattulus, Dinocharis, Salpina, Euchlanis, Lepadella, Colurus, Pterodina, Brachionus, Anursea. d) Scirtopoda. Polyarthra, Triarthra, Hexarthra, Pedetes, Pedalion. PLAITS L.-nek eme rendszerében tehát a Cypridicola parasitica, s illetőleg a Cypridicolidae család a Monogononta csoport llloricata kisebb csoportjába lenne beosztandó, ha nem lenne önálló ivarnyilása, a mely e csoportnak összes nemeitől elkülöníti. Az ismertetett rendszerek szerkesztőinek elvei között én a magam részéről a PLATE L. legutóbb ismertetett elveihez csatlakozom, mint a melyek bizonyára a legfontosabbak s a legtermészetesebbek s az eddig ismert Rotatoriák czélszerü, a természetest leginkább megközelítő csoportosításánál első sorban a petefészkek elhelyezését és számát, ezután az ivarnyilások jelenlétét és működési körét, a lábak szerkezetét, a bélcsatorna alkotását, a test külső függelékeit s végre a testburkok milyenségét veszem és tekintem irányadóknak. Ezen irányelvek útmutatása mellett én az eddig ismert Rotatoria fajokat a petefészkek száma és elhelyezése szerint két rendbe, a PLATE L.-től felállított Digononta és Monogononta rendbe osztom, a melyek közül az elsőknek a test két oldalán fekvő egy-egy, azaz páros, az utóbbiaknak ellenben a bélcsatorna alatt a hasoldalon fekvő páratlan petefészke van, Az első rendnek keretén belül két alrendet különböztetek meg a szerint, a mint az illető családoknak, nemeknek és fajoknak állandó, vagy pedig csak időleges, provisorikus ivarnyilása van, s azokat, a melyeknél állandó az ivarnyilás «Gonopora»-knak, azokat ellenben, a melyeknél az ivarnyilás csak provisorikus «Agonopora»-knak nevezem. Az első alrendbe sorozom aztán a
