Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 16/1-4. (Budapest, 1893)

1-2. szám

rendszernek áttekintését s helyesebben revideálását. Hogy e feladatomnak aztán annál eredményesebben megfelelhessek, czélszertínek tartom a Rotatoriák osztályozásával foglalkozó búvárok rendszerének s a rendszerek megállapításakor követett elveinek rövid történelmi ismertetését. A iíoíaíoría-fajoknak csoportokba és családokba való beosztását a felhalmozódott anyag és önálló vizsgálatai alapján legelőször EHRENBERG KR. G. kísérletté meg 1838. évi monumentális művében. 0 a csoportok felállításánál kizárólag a kerékszervek szerkezetét vette irányadóknak s ennek szem előtt tartásával a tőle ismert összes fajokat két nagyobb s ezeknek keretén belől négy kisebb csoportra osztotta, melyeknek mindenikében aztán két-két családot különböztetett meg a pánczél létezése, vagy hiányozása szerint. Eendszere különben rövid áttekintésben a következő. I. MONOTROCHA. (Egyszerű összefüggő kerékszerwel). 1. Holotrocha. (Ép szegélyű kerékszervvel). Fam. Ichthidina (pánczél nélkül). « Oecistina (pánczéllal). 2. Schizotrocha. (Karélyozott kerékszervvel). Farci. Megalotroclia (pánczél nélkül). « Floscularia (pánczéllal). II. SOROTROCHA. (Több karélyos kerékszervvel). 1. Polytrocha. (Sok karélyos kerékszervvel). Eam. Hydatinaea (pánczél nélkül). « Euchlanidota (pánczéllal). 2. Zygotrocha. (Két karélyos kerékszerwel). Fam. Philodinsea (pánczél nélkül). « Brachionsea (pánczéllal). EHRENBERG - nek e beosztását azonban a Rotatoriák tanulmányozásával foglalkozó búvárok nem fogadták, s nem is fogadhatták el, mert hogy tévessége és tarthatatlansága mellett egyebet ne hozzak fel, elégnek tartom annak felemlítését, hogy e szerint szervezeti viszonyaikban teljesen elütő fajok, ha úgy tetszik családok kerültek egy csoportba, a milyenek például az Ichlhidinák és Oecistinák, a Holotrocha alcsoportban, a melyek közül az elsők oly szervezetüek, hogy manapság nem is tekintik valódi Rotato-