Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 13/1-4. (Budapest, 1890)

1. szám

Gyűjteményemben több nőstény van az ország különböző helyeiről, továbbá két fiatal hím Kolozsvár-ról és egy kifejlődött hím Brassó-bői, melyet MÉHELY LAJOS gyűjtött. * Szabadjon végül e helyen is meg köszönöm KULCZYNSKI ULÁSZLÓ krakkói tanárnak szívességét, ki ezen pókfajokat megvizsgálta és róluk véleményt mondott. Nézete szerint a Tetragnatka nigrita hímje közel áll a T. Solandríi Scop. hímjéhez, de tőle mégis megkülönböztethető különösen a csápok fogazásán. Eucta lutescens úgynevezett «jó faj.» Eugnatha picta hímje pedig hasonlít az ö gyűjteményében levő Tetragnatka pinicola L. K. hímjeihez. Hozzám intézett levelében említi azt, amit én is két évvel azelőtt állítottam, hogy az Eugnatha és Tetragnatka genusok között határt vonni nem lehet, mert biztos és lényeges megkülönböztető jegye e két nemnek nincsen ; egyesíti kellene e két nemet és a jelenlegi fe'w^na/Äia-fajokat is Tetragnatka névvel megjelölni. AZ I. TÁBLA MAGYABÁZATA. 1. ábra. Tetragnatlia nigrita Lendl. <?. Csápok, tapogatók, mellvért, állkapcsok és prosternum. -2. » Ugyanez. Szemek. 3. » » Nyujtvány a csápról, í. » » Jobboldali csáp. 5. » » A tapogató a belső oldalról tekintve. G. » Eucta lutescens Lendl. ? . Szemek. 7. » Ugyanez. Az egész állat felülről tekintve. 8. » » Oldalról tekintve. 9. » Eugnata picta Lendl. cf. Szemek. 10. » Ugyanez. Csáp a külső oldalról tekintve. 11. » » Csápok, tapogatók, mellvért, állkapcsok és prosternum.