Schmidt Sándor szerk.: Természetrajzi Füzetek 11/1-4. (Budapest, 1887-1888)

1. szám

3. Vespertilio mystaciiius Beißt (bajuszos denevér). Az erdőben, a vágások és épületek közelében, a patakoknál majd mindenütt ; júliusban meleg időjárás alkalmával igen élénk ; szeptemberben már alig látható. 4. Vespertilio murinus Schreb. (deres denevér). Űgy látszik, hogy a hegyeket kerüli ; én csak két példányt találtam, melyek valószínűleg csak i^e tévedtek. A szomszéd falvakban ritkaság. 5. Vesperugo serotinus Keys, et Blas, (éjjeli vagy későn röpkedő denevér). A leggyakoribb faj; inkább az erdőben mint a házak környékén; tavaszkor az első, őszkor az utolsó. Tartózkodáshelyei a vén fatörzsek lazán elálló kéreggel s a harkályok elhagyott fészkei. Fia május közepén van ; egynél soha sem találtam többet. Hogy ez a denevér a szalonnát meg a füstölt húst a padláson meg nem veti, arról meggyőződtem.* 6. Vesperugo discolor Keys, et Blas, (kétszínű denevér). Az erdő közelében pajtákban és más épületekben. Falvakban és a magas hegyeken nem találtatik. 7. Vesperugo pipistrellus Keys, et Blas, (törpe denevér). Elég gyakori. 8. Vesperugo Nilssonii Keys, et Blas, (éjszaki denevér). Ritka. A rovarerő emlősök (Insectivora) rendjéből a vakondok (tótul Krfc) 9. T(dpa europaea L. a magas hegyeken nem közönséges; valamint a tüskés disznó (tótul Jez) 10. Erinaceus europaeus L. sem. A vakondok 1500 méteren túl nem lakik; a tüskés disznó csak az előhegyeken, mintegy 800 méter magasságig, közönséges. Érdekesebb a cziczkányok (Soricina) családja. A patakok mentén, különösen az erdőben fel egész a hóhatárig ott találja őket az ember a gyökerek és görgetegek közt. Az ilyen helyeken, ha az ember 2—3 óráig nyugodtan ül, láthatja a vízi cziczkányt ós nem ritkán a havasi cziczkányt is. Nagy fagyok alkalmával nem ritkán találtam az úton döglött cziczkányt, melyről azt hittem, hogy valami kutyától, vagy rókától elhagyott zsákmány; meggyőződtem azonban, hogy az erdei és házi cziczkány nem bírja elviselni a hideget. Láttam, hogy egy erdei cziczkány, belekerülve egy mély szánkanyomba, s nem tudván onnan a hóból hirtelen kimenekülni, tyá perez alatt megdermedt. — Általában azt hiszik, hogy a cziczkányok éjjeli állatok ; engemet több évi tapasztalatom az ellenkezőre tanított. Hanem, hogy e kis állatok nagy rablók, azt magam is bizonyíthatom. Ellenségük a baglyokon kívül alig van ; a róka ós a macska nem eszi s ha egérnek nézve, el is fogja, otthagyja. — A fogságban 1 — 2 nap alatt a legjobb táplálék daczára is elvesznek. — Kölykezésök márczius—augusztusra esik ; 6—8 fiók van. Vájjon azonban többször fiadzanak-e, miként a rágcsálók, nehéz megállapítani; * V. ö. TESCHLER GYÖRGY, Denevéreink életéből (Természettudományi Közlöny X. köt. 315. 1.)