Herman Ottó szerk.: Természetrajzi Füzetek 10/1-4. (Budapest, 1886)

Tartalom

364. ARSENOPYRIT, ÁLLÍTÓLAG KLENOCZROL, GÖMÖR MEGYE. Az 1884. évben DOBAY VILMOS bányanagv UR Dobsinán egy kis példány szürkés fehér vaskos Quarzot ajándékozott a magyar nemzeti múzeumnak, a mely állítása szerint Klenóczról, Gömör megyében származik. A Quarz egyik oldalán csekély érczlerakodás látható, névszerint vaskos, mállott Fakóérez, a mely LOCZKA úr vizsgálata szerint antimon fakóérez. A Fakóérczben kisebb, de jól kiképződött Arsenopyrit kristályok úsznak, amelyekkel társaságban csekély vaskos Chalcopyrit is megfigyelhető. Az Arsenopyrit ezen előfordulását hazánkban tudtommal még senki sem ismertette részletesebben, azért én egy jól kifejlett, lapok által köröskörül határolt Arsenopyrit kristályt isoláltam és arról az alábbiakat közölhetem. Ez, valamint a többi kristály is a szokott állás szerint brachydómás habitussal bir; legnagyobb dimensiója l-25, a legkisebb ellenben 1 mm. Alakjai a nagyság szerint fogyó sorrendben : n. (012). V2P00 , M.(110). ooP, í-(OLL). Poo. A Poo aránylag széles szalag gyanánt élezi az n megfelelő éleit; ezen brachydómák rostozása csak az n (012). 7-2Poo lapjain szembeötlőbb.és átalában véve a kristály kiképződése alig árult el valamely zavaró körülményt, úgy hogy pontosabb szögértékek nyerésére számíthattam. De a reflexek a q. (011). Poo lapjait kivéve — többé-kevésbbé többszörösek voltak, úgy hogy az eredmények csak közelítők, annál inkább, mert csak egy kristályon nyerettek. Az alábbi táblázatban n = a mért élek száma, áid pedig az eg}

res mért szögértékek középeltérése. obs. n d+ calci d q :q' = 011 : Oil = 99° 27' 2 —~°8' * n :q =012:011 = 19 9 1 . 19° 10'48" — °1'48" m: m' = 110: 110 = 68 21 1 . 69 51 26 1 30 26 n :m =012:110 = 73 5 8 —16 * m:q = 110:011 = 64 35 1 . 64 5 53 —29 7. A prisma élszögénél a számított és mért érték közötti nagyobb különbség (1° 30' 26") nem annyira a fogyatékos észlelést tünteti elő, mint inkább folyománya az m : m' és m : n élszögek viszonyainak; mert a mint az könynyen belátható, az m : n élszög aránylag csekély változásának a prisma élszögében jóval nagyobb változás felel meg, ha a változást a prisma élszögére vonatkoztatjuk vissza. így ha a föntebbi esetben a q: q' alapértéket megtartva a másik alapérték gyanánt a prisma észleitélszögét (68° 21) vesszük, akkor az m : n él eltérése a számolt értéktől jóval csekél}

Tebb, mert ekkor : obs. calc. m: n = 110:012 = 73° 5' 73° 24' 46"